Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A Miskolcra áttelepített jogakadémia válsága az állami segély beszüntetése miatt

ségére. A közgyűlés nagy tetszéssel fogadta az egyes felszólalókat és kimondotta, hogy küldöttségileg felkéri a kormányt a sérelmes kultuszminiszteri rendelet vissza­vonására, amely egyenes végveszedelembe dönti a felsőmagyarországi evangélikus rendektől alapított eperjesi evangélikus kollégium Miskolcon működő jogakadémiá­ját. 9 A küldöttség, mely az egyházkerületi felügyelő és püspökből állott, báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő vezetése alatt március hó 23-án járt el gróf Klebelsbert Kúnó kultuszminiszternél, aki fájó szívvel konstatálta, hogy néki építés helyett a rombolás szerepe jutott sivár pénzügyi viszonyaink miatt. Ugyancsak március hó 23-ra hívta össze Mikler Károly dr. a Jogtanárok Or­szágos Egyesülete közgyűlését Budapestre, amelyen kölcsönösen tájékoztatták egy­mást az egyes jogakadémiák képviselői fenntartó hatóságuk állásfoglalásáról és a jogakadémiák megmentésére nézve megtett intézkedéseikről. Különösen nagy lelke­sedést váltott ki Mikler Károly dr. beszámolása az evangélikus egyetemes egyház közgyűlésének elszánt állásfoglalásáról. Ugyanakkor lándzsát törtein a Miskolc evangélikus jogakadémia létjogosultsága mellett a Budapesti Hírlapban 10 is, kiemel­vén azt, hogy az eperjesi jogakadémiának a Felvidéken mindig nemzetképző ereje volt és erős irredenta gyökerei még ma is elnyúlnak a Felvidékre, mert Slovenszko ifjúsága ma is tömegesen keresi fel a Felvidék legtöbb jogképzett egyénének alma materét. A miskolci evangélikus jogakadémia ügyét a tiszai evangélikus egyházkerületi elnökség nem engedte elaludni és Geduly Henrik püspök e célból összehívta Buda­pestre április hó 9-én a protestáns közös bizottságot annyival is inkább, mivel a püs­pök emlékiratára, melyben az államsegély megvonása ellen tiltakozik, április hó 7-én a minisztertől nemleges választ kapott. 11 A miniszter elismeri azokat az érveket, melyek különösen a miskolci jogakadémia fenntartása mellett szólhatnak, de ezeket a részleges és helyi természetű érveket alárendelendőknek tartja az állam egyetemes érdekének. A két protestáns (evangélikus és református) egyház kiküldöttei már most Geduly Henrik püspök erélyes fellépése folytán együttesen tárgyalták a jogsérelmet, amely a két protestáns egyházat a jogakadémiai államsegély megvonásával éri. A két protestáns egyház közös bizottságának április hó 9-én tartott ülését a legnagyobb lelkesedéssel Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püspök készítette elő, aki kezdettől fogva átlátta, hogy a miskolci (eperjesi) jogakadémia kérdése már nem tisztán a tiszai evangélikus egyházkerület ügye, hanem a segély megvonása egyetemes evangélikus egyházi sérelmet jelent. 12 A közös protestáns bizottság dr. Darányi Ignác református dunamelléki fógondnok és ny. miniszter és Geduly Henrik 9 Uo. 19.1. 10 1923. mire. 22-iki 66. sz. 11 A leint száma 12849/1923. sz. Másolata a jogakadémia levéltáriban fasc. 1923. 1333. sz.; eredetije c tiszai evangélikus egyházkerületi levéltárban fasc. 1923. 429. sz. 12 Lásd Raffay S. püspöknek Geduly püspökhöz intézett kimerítő és szerfelett érdekes sarait (Tiszai egyházkerü­leti levéltárban 123/1923. sz. alatt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom