Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja

te. Még speciális kollégiumokat is tartottak: dr. Vető Lajos püspök filozófiát, dr. Hadházi Bertalan művelődéstörténetet adott elő és megkezdődött az orosz nyelv oktatása is. Január 13-ig a régi székhely, ettől az időtől kezdve a Hunyadi út 10. alatti egyházi épület adott otthont az újraéledő oktatásnak. Itt csupán két szoba állt a kar rendelkezésére, amely az egyre népesebb hallgatóság számára mind zsúfoltabbá vált. Végül október 25-én a Zenepalota második emeletére költözhettek át, ebben az épületben az egykori Luther-térre néző szárnyban a jogakadémia három tantermet kapott. A korábbi tanárok közül leghamarabb, 1945 áprilisában, Zelenka István és Hilscher Rezső tért vissza Miskolcra. Szorgalmazták az ideiglenes állapot megszüntetését, az igazgató választmány újjáalakítását. A testület 1945. szeptember 5-én alakult meg, és úgy döntött, hogy anyagi, szellemi erkölcsi tekintetben, teljesen új alapokra helyezi a jogakadémiát. A testület nagyarányú személyi változtatásokat tervezett és többek között arról is határozott, hogy a dolgozók esti tanfolyamát is megindítja a jogakadémián. Az új szellem jegyében hirdették meg a dékánválasztást is 1945. szeptember 11-ére, amelyen azonban csak a két régi tanár, Zelenka és Hilscher jelent meg. A különös tisztségválasztáson a kari szabályzat előírásának megfelelően szavaztak, és mivel mindkettejükre l-l szavazat jutott, sorsot húztak. Zelenka Istvánnak kedvezett a szerencse. Az ország legnagyobb közjogi funkcióját betöltő személyisége után egy különös választás nyertese lett a jogakadémia dékánja. Bruckner Győző szeptember 26-án tért vissza Miskolcra. Az igazoló bizottsági eljárás során nyilatkozatot tett arról, hogyan értékelte saját korábbi tevékenységét és megindokolta, miért távozott el az országból. Saját bevallása szerint ugyan a MEP tagja volt, de a pártban semmiféle politikai tevékenységet nem fejtett ki. A legszélső határig elment a felvételben korlátozottak felvételének lehetővé tételében. Ugyan hivatalból tiszteletbeli elnöke volt a Werbőczy Bajtársi Egyesületnek, de mindig mérséklőén igyekezett hatni az ifjúságra. Ennek is tulajdonította, hogy a Miskolcon volt az ország egyetlen főiskolája, ahol a kritikus időkben rendzavarás, zsidóüldözés nem volt. Az igazoló bizottság több tanút is meghallgatott, akik sorra bizonyították a volt dékán kitelepítésére vonatkozó állításait. A nyilatkozók egyike Zsedényi Béla, a nemzetgyűlés elnöke volt. Álláspontja teljes terjedelemben idekívánkozik: bizonyíthatom, hogy akkor, amidőn 1929-ben Miskolcon a törvényhatósági választásokra a Szociáldemokrata Párttal paktumot kötöttem és ezen esztendők hosszú során keresztül úgy a világi, mint az egyházi hatalmasságokkal sok komoly és nehéz összetűzésem volt, Bruckner Győzőben állandó megértő támaszt és segítséget találtam, ő maga viszont esztendők hosszú során keresztül a jogakadémia korában és a kari ülésen is dr. Haendel Vilmos jogakadémiai tanár részéről, aki a miskolci imrédysta szervezkedésnek egyik vezére volt, a legélesebb, gyakran minősíthetetlen támadásoknak volt kitéve úgy egyénileg, mint politikailag. "

2Í> A bizottság nem talált kivetni valót a volt dékán múltjában, külföldi tartózkodását kényBAZ MLt. A Miskolci IV. sz. Igazoló Bizottság iratai: XV7.I-409.; 767/1945. számú irat