Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja
révén. A miskolci joghallgatók minden évben megemlékeztek az aradi vértanúk halálának évfordulójáról. Október 6-a kultusza már Eperjesen kialakult. A Dessewffy család tagjai a 19. század második felében ugyanis jelentős anyagi támogatást nyújtottak az intézetnek, és ezzel elősegítették a jogi oktatás négy évfolyamra való kiterjesztését. Dessewffy Arisztid mártírhalála ezért a jogakadémia személyes ügyévé is lett; emlékét Miskolcon is példás tisztességgel ápolták. Kossuth Lajos, volt eperjesi diák valamennyi jogászmárcius ünnepelt alakja mellett a miskolci joghallgatók Széchenyi Istvánra is rendszeresen emlékeztek. A jogászok 1925. szeptember 9-i Széchenyi ünnepsége Miskolc kiemelkedő társadalmi eseménye volt. A régi eperjesi diákélet kedves hagyományai közül a ballagás is gyökeret vert Miskolcon. Először 1925. június 24-én vonultak fel a város utcáin a búcsúzó akadémisták. Nóvák István szerint a sajátos ceremóniával folyó ballagások idején domborodott ki legjobban Miskolc diákváros jellege. A „Ballag már a vén diák..." kezdetű, ma is kedvelt, német eredetű diákdalt egyébként Csengey Gusztáv jogakadémiai tanár fordította magyarra. A joghallgatók Werbőczy Bajtársi Egyesülete a Turul Szövetség helyi szervezete volt. A keretei között működő csoportok tagjai részt vettek az évenkénti revíziós felvonulásokon, minden évben megünnepelték a kormányzó születésnapját, táborozásaik idején katonai jellegű kiképzést is kaptak. Tevékenységük mégis elsősorban a helyi ünnepségek szervezésében, irodalmi, zenei jellegű önképzőköri munkában merült ki. Az egyesület nyolc tagja alkotta például a város legkiválóbb műkedvelő zenekarát. Irodalmi vitaestjeiken rendszeresen vitatkoztak Petőfi, Ady, Kosztolányi költészetéről. A Miskolci Jogász Turista Egyesület alapítója is Bruckner Győző volt. A hallgatók részvételével szervezett rendszeres túrákon - egy-egy történelmi emlékhelyet felkeresve - a dékán élményszámba menő művelődéstörténeti előadásokat tartott. A hallgatók kötelező testnevelési foglalkozásaikon télen (egy ideig Gerevich Aladár vezetése mellett) vívást, továbbá tornát tanultak, korcsolya és sítanfolyamra jártak, nyáron heti egy délután atlétizáltak. Tanárok, tárgyak az 1928/29. tanévben Az első évtized vázlatos krónikájának végére a tanárok névsorának áttekintése és a húszas évek végén oktatott tárgyak ismertetése kívánkozik. Adataink nemcsak erre az évre érvényesek; a jogakadémiák tantárgyi struktúrája megszüntetésükig lényegében nem változott. A tanári kar összetétele sem módosult olyan sokat, hogy ez az egy év ne adna jellemző képet. A Bruckner Győző dékánsága idején kötelező elsőéves tárgyak lényegében történeti-alapozó jellegűek voltak. A római jog két féléves, heti nyolc órában oktatott stúdium volt. Előadója Sztehlo Zoltán lett, aki hazánkban először foglalkozott jogi