Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Bruckner Győző, a miskolci jogakadémia dékánja

papyrológiával. A római jog mellett rendkívül kiterjedt antik történeti ismeretei voltak, amelyet aztán (1939-től) a debreceni egyetem római jogi tanszékén hasznosított. A magyar alkotmány- és jogtörténetet a dékán, az első félévben öt a másodikban két órában oktatta. A szakmai alapfogalmakat ismertető és a jogászi hivatás legfontosabb területeit áttekintő „Bevezetés a jog- és államtudományokba" című első féléves tárgyat elismerten a főiskola legjobb előadója, Zsedényi Béla jegyezte. A heti két órás előadás mellett - miután hosszabb nyugati tanulmányúton ismerkedett a sajtó ottani gyakorlatával - 1929-ben népszerű sajtó tudományi szemináriumot is indított. A második évfolyam az első félévben Hacker Ervintől jogbölcsészetet és magyar magánjogot hallgatott és élvezhette Zsedényi Béla heti hat órás közjogi előadásait. A közgazdaságtani ismereteket a népmozgalmi statisztika európai hírűvé lett professzora, Schneller Károly adta elő heti 5 órában. A második félévben folytatódtak a köz- és magánjogi előadások, emellett Schneller Károly pénzügytant, Zsedényi Béla nemzetközi jogot oktatott. A másodéves akadémisták az első félévben heti 22, a másodikban 18 óra előadást hallgattak. A jogakadémiák tanterve szerint a III. évfolyamon a tanév mindkét félévében csak jogi tárgyakat oktattak. Egész éves tárgy volt a magyar anyagi büntetőjog, amelynek heti öt órás előadásait Hacker Ervin tartotta, hazánkban ekkor még egyedülálló módon a tételes büntetőjog keretében kriminológiával is foglalkozott. Börtönügyi tárgyú tanulmányai országosan ismertek, vetítettképes előadásai újszerűek voltak. A magyar polgári törvénykezési jog szintén egész éves, a magyar kereskedelmi és váltójog első féléves tárgy volt. Mindkettőt Surányi Unger Tivadar adta elő, aki az 1929/30-as tanévtől a szegedi egyetem tanára lett. A harmadik évfolyam a tanév első felében heti hat órában Sztehlo Zoltán osztrák magánjog előadásait is hallgatta. A második félévben került sorra a magyar büntető perjog (Hacker Ervin) és a magyar állam statisztikája (Schneller Károly), az előbbi öt, az utóbbi négy órában hetenként. A végzős (IV.) évfolyam államtudományi képzést kapott. A magyar közigazgatási és a magyar pénzügyi jog két féléves, heti 4-4 órás tárgy volt, Szontagh Vilmos kiváló gyakorlati érzékű előadó, későbbi debreceni egyetemi tanár gondozásában. Az első félévben öt óra politikai (Zsedényi Béla) és Bruckner Győző hét órás egyházjogi előadása egészítette ki a heti órarendet. A kötelező tárgyak mellett az oktatók speciálkollégiumokat is hirdettek. Ezek között voltak olyanok, amelyeket a jelölteknek a négy év alatt egy (tetszőleges) félévben feltétlenül hallgatniuk kellett. Ide tartozott Bruckner Győző három, heti 4-4 órát kurzusa; Magyar művelődéstörténelem, A francia nagy forradalom kora és Ethika címmel, Henszellmann Aladár Törvényszéki orvostan és Közegészségtan (heti két-két órás) kollégiumai és Szontagh Vilmos állam-szám vi teltani szemináriuma. A nem kötelező speciálkollégiumokat a hallgató csak akkor volt kénytelen látogatni, ha a heti óraszáma nem érte el a húszat. Voltak nagyon népszerű kurzusok: ilyen volt például Hacker Ervin büntetőjogi szemináriuma, amelyre csak a profesz-