Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A megerősödés felé. A jogakadémia virágzása Miskolcon
„Nagy-Miskolc problémája" c. cikket írt a Városi Szemle 1929. évf. 1201-1226. 1. és felszólalt, az ez ügyben Mikszáth főispántól összehívott értekezleten. Henszelmann A. „Nagy-Miskolc" c. előadást tartott a miskolci vasutasok kultúrházában 1930. november 20. és a miskolci Rotary klubban 1930. nov. 5-én. Felkarolták az eszmét a helyi lapok és mozgalmunk e nagyfontosságú kérdést állandóan napirenden tartotta. Ennek a jelentőségteljes mozgalomnak az igazi megindítója Schneller Károly dr. kitermelője tehát a jogakadémia a Miskolci Jogászélet révén és ez a legpregnánsabban kifejezésre juttatta azt, hogy mit jelentett a föiskola Miskolc város jövője szempontjából. Schneller Károly Miskolc városának és Borsodvármegyénekí statisztikai és közgazdaságtani kérdését ismételten tanulmány tárgyává tette a Miskolci Jogászéletben. 34 A jogakadémia teljes mértékben beváltotta a várossal szemben fennálló kulturális kötelezettségét és nyomatékosan rámutatott a helyi gazdasági és kultúrpolitikai jövő feladataira. A Miskolci Jogászéletben és annak „könyvtárában" megjelent cikkein kívül ugyancsak gazdasági és kulturális várospolitikai érdekeket szolgált Zsedényi Béla dr. nagyobb lélegzetű munkája, mely „Miskolc szellemi élete és kultúrája" c. 1929-ben 165 lapnyi terjedelemben jelent meg. 35 Zsedényi markáns vonásokban mutatja be a miskolci szellemi élet és kultúra portréját, a város földrajzi arculatát és külső esztétikáját. Foglalkozik szellemesen megírt munkájában Nagy-Miskolc problémájával, a miskolci kultúra helyzeti és gazdasági energiáival és a város társadalmi tagozottságával, továbbá a felekezetek erőviszonyaival és politikai életével. Részletesen ismerteti a szerző a miskolci szellemi élet megnyilvánulásait és problémáit és külön fejezetet szentel a miskolci egyetem gondolatának és a jogakadémia gazdasági és kultúrpolitikai jelentőségének. Zsedényi élvezetes stílusban megírt szép munkájával, melyet a jogakadémia termelt ki, bőséges ellenszolgáltatást adott a városnak a jogakadémiáért tanúsított nagy áldozatkészségéért. Nagy-Miskolc problémája 1946-ban megvalósult és ezt a gondolatot a jogakadémia kötelékében működő Schneller Károly dr. vetette fel először és megérlelését előmozdították Mikszáth Kálmán dr. akkori főispán Zsedény Béla és Henszelmann Aladár tanulmányaikban, melyek valamennyien a jogakadémia kiadványai. Mindebből látható, hogy a jogakadémia múlhatatlanul érdemeket szerzett a városnak nagyvárossá való fejlődésében. A miskolci egyetem gondolatát is a miskolci jogakadémia termelte ki Zsedényi Béla 34 Lásd Schneller K. következő érdekes cikkeit: A lakosság foglalkozási viszonyai Miskolcon és a vidéki thj. városokban. (Miskolci Jogászélet 1935. 5-6. sz. és különlenyomatban 16. 1.). Miskolc halálozási hányadosának átértékelése (Uo. 1929. különlenyomat 23. I.). Miskolc lakossága 1930-ban (Miskolci Jogászélet 1933. különlenyomat 43. 1. Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig (Miskolci Jogászélet 1931. évf. különlenyomat 72. 1. és 4. tábla). Demológiai vizsgálatok az 1930-as népszámlálás borsodmegyei eredményeivel kapcsolatban. (Miskolci Jogászélet 1931. évf. 6. sz. és Miskolci Jogászélet könyvtára 74. sz. 1931. 14. 1.) - Megemlítem még, hogy ebbe a körbe tartozik: Berényi László: Borsodvármegye bűnügyi statisztikája az 1904—1914. években című pályadíjnyertes büntetőjogi dolgozata, mely a Miskolci Jogászélet 1926. évf. 140. 1. és Miskolci Jogászélet könyvtára 20. sz. 35.1. 33 A munka a „Miskolci evangélikus jogakadémia tudományos értekezéseinek tárában" 33. sz. alatt 165 lapnyi terjedelemben négy kiválóan sikerült mümelléklettel jelent meg 1929-ben Ludvig István jónevű nyomdájában.
