Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A megerősödés felé. A jogakadémia virágzása Miskolcon

nyugtatta az idegeskedőket és rámutatott arra, hogy „különbséget kell tenni ősi pártfogóság (patronátus) és egyes tanszékek pártfogósága között. Az ősi pártfogóság az evangélikus egyháznak sajátságos hajtása, úgynevezett conventus intimusa (belső szerve). A zsinati és egyházi törvények szerint az ősi pártfogóság jogait tágítani, vagy csorbítani nem lehet. A város, ha megadja az anyagi támogatást, egyes tanszékek pártfogója, patrónusa lehet és ki lehet majd tüntetni a várossal megkötendő szerződésben a támogatott, illetve fenntartott tanszékek pártfogóságát megillető összes jogokat, amelyek az E. A. 193-198. §-aiban körülír.

12 Ami pedig a városi határozatnak az a pontja, hogy az ősi pártfogói intézmény révén akar a jogakadémia gazdasági ügyeibe betekintést nyerni, szintén nem ütközik nehézségbe, amennyiben nemcsak az ősi pártfogóság útján, hanem más módon is nyerhet a város minden évben tiszta képet a jogakadémia gazdasági kezeléséről. Vagyis a zsinati törvényt nem kell megsértenünk és másfelől a városi határozatban kifejtett óhajoknak is minden tekintetben eleget lehet tenni. Az ősi pártfogóság nem gazdasági, hanem elsősorban egyházjogi intézmény volt és a városra nézve teljesen másodrangú kérdés, hogy vajon az ősi pártfogósági intézmény révén, vagy valamely más formában nyer-e a város betekintést a jogakadémia gazdasági ügykezelésébe, amelyet különben az egyházi törvény alapján az egyházkerületi számvevőszék is ellenőriz. A fő dolog az, hogy a város valamilyen formában mégis jogot nyer a jogakadémia tanévi számadásaiba való betekintésre és azonfelül az egyes tanszékek betöltésénél igen nagy patrónusi jogokhoz jut. "

u A dékán ezen felvilágosító nyilatkozata teljesen megnyugtatta Miskolc thjf. város polgármesterét és a várossal megkötött szerződésben a városnak a jogakadémia gazdasági ügyei kezelésének ellenőrzésére vonatkozó kívánságai közmegnyugvásra, megoldást is nyertek és így Miskolc thjf. város és a főiskola között teljes megértés és benső kapcsolat jöhetett létre. A jogakadémia anyagi megerősödése után a tudományosság igazi otthona lesz A jogakadémia tanári kara teljes tudatában volt annak, hogy a főiskola létjogosultságát vitató sokoldalú támadást legjobban azzal védheti ki, ha a professzorok egyenként önálló kutatási munkálatokat végeznek és azok eredményeiről minél gyakrabban beszámolnak tudományos-irodalmi körökben, ezenfelül szellemi tárházukból juttatnak kincseket a tudományok és kultúra iránt érdeklődő müveit közönségnek is. A főiskolai tanárnak irodalmi téren kell tevékenykednie és emiatt kutatásainak, kitermelt gondolatainak eredményeit munkák, tanulmányok, tudományos cikkek formá12 Reggeli Hírlap 1923. nov. 11. 256. sz. n Uo. ih.