Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A megerősödés felé. A jogakadémia virágzása Miskolcon
légium előadására oly kiváló szakembert sikerült megnyernünk, mint dr. Henszelmann Aladár egyetemi magántanárt, ki előadásait az ifjúság nagyfokú érdeklődése mellett már meg is kezdte s az a remény, hogy csonka-Magyarország közegészségügyére ez csak áldásos hatással lehet. Nagyon kívánatos már főiskolánk tekintélye szempontjából is, hogy a tanári kar minél buzgóbb tudományos munkásságot fejtsen ki, s e téren minden lehető támogatásról biztosítom a tanári kart amennyire a mai nehéz viszonyok között lehetséges, még áldozatok árán, tanulmányiitak, időleges szabadságolások útján is szolgálni akarom a tudományosság érdekeit. A jogakadémia évkönyv megjelenését rendszeresíteni szándékozom, hogy karunk működéséről időről időre a nyilvánosság előtt számot adjak. Nehezen nélkülözzük azonban mindnyájan egy jól felszerelt rendezett könyvtár segítségét is tervbe vettük. Mindenesetre szükség van a szakbavágó tudományos folyóiratok járatására s a meglevő anyag rendezésére. E téren konkrét javaslattal szándékozom már legközelebb a tanári kar elé lépni. A jogakadémia adminisztrációját gyorsítani szeretném az ügykezelés egyszerűsítésével. A dékáni ügykezelés, számadások stb.-nek pontos másolási munkát igényelnek, amelyek elvégzésére egy joghallgatót „titkári címmel" szándékozom igénybe venni, kinek munkája fejében teljes tandíjmentességet, sőt a költségvetés keretein belül szerény javadalmazást is kívánok a tanári kar hozzájárulásával juttatni. A legpedánsabb rendet igyekszem fenntartani az adminisztrációban. A rendszeresen megtartott kari ülések jegyzőkönyvei szabályzatunk értelmében, ezután három napon belül a dékán által hitelesítendők és megőrizendők. Ha a tanári kar vállalt feladatom teljesítésében támogatni fog, akkor még a mai válságos időkben is bizalommal nézek főiskolánk jövője elé és meg van a reményem, hogy legalább egy része megvalósulhat annak a sok tervnek, üdvösnek gondolt kezdeményezésnek, mellyel dékáni székemet elfoglalom. Kérem nagyrabecsült professzor kartársaim és a jogászifjúság szíves támogatását és jóakaratú közreműködését, ha kell, hogy főiskolánkra egyesült erővel egy új virágzás korszakát idézzük fel. Isten áldása legyen közös munkánkon. A dékán székfoglalójában kifejtett kezdeményezéseit a tanári kar egyhangú határozattal magáévá tette és most már „egyesült erővel egy új virágzás i korszak felé" indulhatott a munka. 10 A dékán székfoglalójában az ősi pártfogóságra vonatkozó azon kijelentése, hogy a városnak, mint új pártfogónak beiktatása a patronátus intézményébe, egyházjogi akadályokba ütközik, mert az ősi jogokat csorbítana, a városházán és egyes körökben némi megütközést váltott ki." A dékán azonban külön nyilatkozatban meg10 Obetkó Dezső dr. javaslatára a dékáni székfoglalót beküldte a 3 helyi lapnak és az olvasottabb egyházi lapoknak is. 11 Különösen szította azt az idegenkedést a „Reggeli Hírlap" 1923. november 11. 256. száma, mely „kínos feltűnés "-ről írt és helyt nem álló adatokkal túlozta a város áldozatkészségét, melyet 50-60 milliónak tüntetett fel, holott az csak 29-30 millió korona kiadást jelentett a városnak. Téves volt az a híradása is, hogy a város a jogakadémia fenntartásának több mint 50 százalékát vállalta. Legfeljebb 25% volt a város hozzájárulása a jogakadémia fenntartási költségeihez.
