Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A megerősödés felé. A jogakadémia virágzása Miskolcon

dort a jogakadémián a Mikler-korszak, amelynek időtartama inkább Eperjesre szorítkozott, mikor a jogakadémiát az állami és többi felekezeti jogakadémiákkal szemben versenyképessé tette, sőt azzal, hogy öt rendes tanszékből 1914-ig kilenc rendes tanszék lett, túlszárnyalta a 8 tanszékes kassai jogakadémiát.

7 Miskolcon azonban tettereje ellankadt és az átmentett jogakadémia újjászervezésére már nem vállalkozott. Mikler nyugalomba vonulása folytán a tanári kar a megüresedett dekám tisztségre 1923. évi október hó 3-án tartott kari ülésében egyhangúlag dr. Bruckner Győző jogakadémiai prodékánt és egyetemi magántanárt jelölte, kit a fenntartó hatóság három évre a dékáni tisztség vezetésével megbízott.

8 Az újonnan megválasztott dékán kifejtette dékáni működésének alapelveit 1923. nov. 9. tartott székfoglalójában, amelyet a miskolci jogakadémia működése és fejlődése kiépítésére vonatkozó elgondolásai miatt egész terjedelemben közölni kívánatosnak tartjuk:

9 a) Dr. Bruckner Győző dékáni székfoglalója Mikor dékáni tisztemet a főiskola élén elfoglalom, legelső sorban hálával és köszönettel kell megemlékeznem a tiszai ág. hitv. evangélikus egyházkerület elnökségéről. Dr. Geduly Henrik püspök úrról és dr. Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő úrról, kik megerősítvén a tanári karnak reám nézve kitüntető jelölését, a dékáni tisztségre kineveztek. Legyen szabad ezúttal is őket arra kérnem, hogy azt az ügyszeretetet és jóakaratot, melyet a jogakadémia iránt a múltban tanúsítottak, őrizzék meg továbbra is, dékáni megbízatásom idejére. inaugurált rendszernek adakvát sarkpontja az volt, hogy ő a régi rendszer alapján az öt tanszékből álló jogakadémián a tandíj osztalék alapjául szolgáló feleslegnek egyötödét kapta, mivel akkor öt rendes tanár osztozkodott azon. Most, hogy a tanszékek szaporodtak, az ötön felüli tanszéket betöltő jogtanárok már csak egy 1/6, 1/7, 1/8-adot élveztek a tandíjosztalékból. Mikler most Miskolcon azt az elvet honosította meg, hogy ő megkapta először a feleslegből tandíjosztalékul annak 1 /5-ét, Obetkó D. pedig annak 1/7-ét és az 1/5 és 1/7-ed rész kifizetése után ők a jelenleg működő tanárokra eső összegből mindegyik még ugyanezen osztozkodtak. Pl. ha 5000 p. felesleg mutatkozott, akkor Mikler kapott először 1/5-ét, vagyis 1000 pengőt Obetkó 1/7-ét vagyis 714 pengőt a két összeg levonása után (5000-1714 = 4186 p.) mutatkozó különbözet az összes működő rendes tanárok között volt szétosztandó, tehát Mikler és Obetkó még egyszer osztozkodtak, miután 1/5 és 1/7 kvótájukat már megkapták. Ezt a feltétlenül helytelen és igazságtalan osztozkodást nem helyeselte az újonnan alkalmazott tanári kar, de különösen élesen támadta ezt a rendszert Hacker Ervin. Mikiért ez a támadás erősen bántotta és kapóra jött neki, hogy öccsének Budapesten akkor fellendült bankháza volt ahol mint jogtanácsos, illetve a bank ügyésze helyezkedhetett el. Mikler azután bekapcsolódott az egyetemes egyház életébe és az egyetemes egyházfelügyelőnek jogi kérdések eldöntésnél tanácsadója lett. Rövidebb ideig a pesti evangélikus egyházmegyének felügyelője is volt. A jogakadémiával ezentúl is fenntartotta jó öszeköttetéseit és a Miskolci Jogászéletbe értékes egyházjogi cikkeket is írt. Mikler K. a jogakadémia körüli, különösen Eperjesen szerzett nagy érdemeit méltatta az 1923/27. Almanach 115-116. 1. Mikler Károlyt a vkm. 1924. jan. l-jével 130.333/1923. sz. IX. ü. rendeletével tényleg nyugdíjba is helyezte. Irodalmi munkjásságát és a jogakadémia körüli érdemét önéletrajza alapján e munka egyik fejezetében utóbb részletesebben ismertetem. 7 Mikler önéletrajza. 8 1456/1923. sz. leirat a jogakadémia kézirattárában 1923/24. fasc. 9 A dékáni székfoglalót 1923. november hó 9-én tartott kari ülésén mondotta el az új dékán. Megjelent az 1923/24. tanévi Almanachban 99-105.1. Részletesen foglalkoztak a helyi lapok a dékáni székfoglalóval.