Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

hozott és így a kultuszminiszter ajánlata a jogakadémia szüneteltetésének kimondása esetére zátonyra jutott. Az ősi pártfogóság közgyűlése foglalkozott továbbá még a kultuszminisztériumnak a létszámot megállapító sérelmes rendeletével (47.061/1927. IV.) is a táviratilag kérte a kultuszminisztertől a létszám felemelését, és a tanszabadság akadályainak mielőbbi elhárítását, mert számos szegény sorsú, jeles és jó előmenetelű magyar ifjút kellene a szülők szociális érdekeinek és a demokratikus szempontok súlyos sérelmére visszautasítani.

43 A kecskeméti országos egyetemes református és az egri római katolikus érseki jogakadémiák fenntartó hatóságainak állásfoglalása A két sérelmes kultuszminiszteri rendelet (37.061/1927. IV. létszámmegállapítás és 50.139/1927. IV. államvizsga megvonása) nagy hullámokat vert fel a református és római katolikus egyházban egyaránt. A kecskeméti jogakadémia kormányzóbizottsága, dr. Balthazar Dezső püspök és dr. Balogh Jenő egyházkerületi fogondnok, volt ny. igazságügyminiszter elnöklete alatt, behatóan foglalkozott e két sérelmes kultuszminiszteri rendelet rendelkezéseivel és hangoztatta, hogy a kultuszminiszternek a jogakadémiákkal szemben folytatott politikáját elhibázottnak tartja. Átmeneti időben régi intézmények ápolása hasznosabb, mint azokat a régi talajból kitépni, mert ez kockázatos, sőt megcsonkítottságunkban történelmi intézményeken keresztülgázolni veszedelmes játék és egyenes elismerése megcsonkítottságunknak. Sokkal helyesebb volna, ha a miniszter megvárná a jogi oktatás reformját és szerepet juttatna a jogi oktatásban a jogakadémiáknak is. „Az 50.139/1927. IV. sz. miniszteri rendelet sérti a jogakadémia, Kecskemét thjf. város és a magyarországi református egyház érdekeit,

44 azonkívül megtámadását jelenti a magyar református egyház alkotmánybiztosított jogainak és magának a magyar alkotmánynak is. Ezen rendelet ellen a kormányzóbizottságnak a legerélyesebben fel kell emelnie tiltakozó szavát."

45 Részletesen kifejti azután a határozat az államvizsgák lényegét és azok megvonásának jelentőségét abban látja, hogy azok megszüntetése, illetve az áll am vizsgáztatás jogának a jogakadémiáktól való megvonása azok nyilvánossági jogának erős korlátozását jelentené és a jogakadémia főiskolai jellegének az elhomályosítását". Ha pedig a jogi oktatás reformjának a jogi 43 Atávirat eredményeként a 71288/1928. sz. vk. m. rendelet a felvehető I. éves joghallgatók számát tízzel emelte fel. A miniszter azúttal is mereven elzárkózott attól, hogy a felvehető hallgatók létszámát a jogakadémia létkérdéséhez mérten felemelje és így szinte komikusan hat e csekély engedmény, melyet a kultuszminiszter kegyesen tett. 44 A kecskeméti jogakadémia kormányzó bizottságának határozatát egész terjedelemben közölte a Miskolci Jogászélet 1929. évf. 9. sz. 119-120.1. 45 A kormányzóbizottság határozatának csak azon pontjait emelem ki, amelyekben új szempontból világítja meg a sérelmek lényegét.