Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

II. csoport: 1. kollégiumi tisztviselők, 2. kollégiumi tanárok. III. csoport: A két eperjesi evangélikus egyházközség képviseletében lelkészek, felügyelők és az egyháztanácsosok tagjai. 1. Az eperjesi I. ág. hitv. evangélikus egyházközség. 2. Az eperjesi II. ág. hitv. evangélikus egyházközség. IV. csoport: A volt VI. sz. kir. városi és a volt sáros-zempléni espercsség egyházainak felügyelői és lelkészei. V. csoport: Régi jogon mindazon protestáns személyek, akik az 1892-ben létesült új kollégiumi szervezet életbeléptetése előtt a pártfogósági közgyűléseken pártfogói jogukat gyakorolták, amennyiben a fentebbi csoportokban benn nem foglaltatnának. VI. csoport: Igazgatóválasztmányi tagok, akiket az ősi pártfogóság 1912. március 3-án választott meg. A szűkebb bizottság a pártfogóság összetételének tisztázása után megállapította az egyes csoportokba tartozó pártfogók névsorát és azok vétív csatolása mellett meghívattak az 1928. szeptember hó 4-ére Nyíregyházára az ősi pártfogóság közgyűlésére, hogy döntsenek a jogakadémia létkérdésében. A Geduly Henrik püspök és dr. Zelenka Lajos felügyelő elnöklete alatt tartott közgyűlés igazolta a névsorban szereplő és meghívott és nagyszámban megjelent pártfogókat és azután az elnökség előterjesztése alapján döntött az ősi pártfogóság a jogakadémia létkérdésében.

41 Lelkes felszólalások hangzottak el és sokan írásbelileg tiltakoztak a kultuszkormánynak a jogakadémia-cllencs politikája ellen, melyet nemzeti szempontból is elhibázottnak minősítettek. Báró Prónay Dezső tb. egyházi és iskolai felügyelő levélben kimentette távolmaradását a közgyűlésről és „nagy nemzeti érdeknek tekintem - írja - történelmi alapon álló régi intézményeink fenntartását." Készséggel támogatni kész a Miskolcon működő eperjesi jogakadémia alapjai gyarapítására 400 pengőt adományoz. Báró Prónay Dezső nemes példája nagy lelkesedést váltott ki a pártfogósági közgyűlés megjelent tagjai között és másokat is arra buzdított, hogy a jogakadémia alapját gyarapítsák.

42 Az ősi pártfogóság közgyűlése egyhangú lelkesedéssel úgy döntött, hogy a kultuszminiszter ajánlatát a jogakadémia-szünetelésének kimondása esetérc nem tartja elfogadhatónak, nem kívánta még tárgyalás alapjául sem venni, mert a jogakadémiát semmi szín alatt fel nem adja és azt továbbra is fenntartja. Az ősi pártfogóság közgyűlésének egyhangú lelkesedéssel hozott határozata alapján aznap a tiszai evangélikus egyházkerület közgyűlése is azonos határozatot 41 A pártfogósági közgyűlés jkv.-t lásd a jogakadémia kézirattárában és nyomtatásban is közrebocsátottam: Az eperjesi evangélikus kollégium ősi pártfogóságának állásfoglalása a miskolci evangélikus jogakadémia létkérdésében. Miskolc 1928. 11.1. 42 Az egyetemes egyház képviseletében dr. Szelényi Aladár 1000, a maga személyére 100 pengőt ajánlott fel. I.ichenstein Izászló felsőházi tag 100, Tóth József tb. esperes 50 és Raisz Béla kanizsai bíró 40 pengőt adományozott. (L-ásd i. jk-vet és jogakad. almanach 1928/29. évek 27. I.)