Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

11. fejezet ALAPÍTÁSOK

István, első igazgatója vezetése mellett a malom egyike lett az elsőknek az országban. Már 1867-ben, a Párizsi Világkiállításon az I. díjat nyerte el és azután is gyors tempóban győzte a versenyt, úgyannyira, hogy valamennyi világkiállításon vagy az I. díjat nyerte, vagy az elsők között foglalt helyet. A másik alapítás volt az abszolutizmus és a provizórium alatt a Furmannféle gőztéglagyár,

15 amely részvénytársasággá alakult át. 1866-ban Lichtenstein József,

16 több helybeli tekintélyes iparossal szövetkezve felbiztatta a polgárságot egy részletfizetésre alapított pénzintézet létesítésére. Csakhamar összekerült ezer részletre az aláírás. Mint Miskolci Iparsegélyezö Egylet alakult meg, de pár év múltán már részvénytársasággá nőtte ki magát, mint Miskolci Hitelintézet,

17 ma egyike a legtekintélyesebb miskolci pénzintézeteknek. 1869-70-ben elhatározta a miskolci iparosság ideiglenes bizottmánya, hogy szövetkezés útján egy kizárólagosan ipari érdekeket szolgáló pénzintézetet létesít. Az ige testté lett, mint Miskolci Iparos Önsegélyező Fillércgylet,

18 1871. január 1-én, havi részletfizetéssel megkezdte működését. Később, mint Miskolci Takarékegylet, ez is részvénytársasággá lelt, s 35 év múlva, majdnem 6.000.000 nyers vagyonnal, egyesült a Miskolci Takarékpénztárral. Azt nem mulaszthatom cl, hogy a közéletnek néhány mozzanatát még fel ne jegyezzem. A nehéz viszonyok, nyomorúságok enyhítésére próbálkozások történtek a szövetkezések által. Első fecske gyanánt (eme(kezesi egyletek keletkeztek. Mégpedig felekezetek szerint, egymásutanban. Volt katolikus, református és evangélikus, egyszóval izraelita kivételével volt minden keresztény felekezetnek ilyen egylete, több csoportra felosztva. Minden csoportba 300, esetleg 500 tag volt számítva. A nyújtott segély 100-150 frt-ot tett ki, tudtommal ma már ilyen egylet Miskolcon nincs működésben. A temetkezési egyleteket a kiházasítási egyletek követtek, melyeknek eszméjét Zelenka Pál,

19

akkori ágostai evangélikus lelkész teljesen allruisztikus alapon hozta létre, s megalkotta az első ág. cv. kiházasító egyesületet. A gyermekeket csak 3 éves koruktól lehetett beíratni, korukhoz képest emelkedő tagdíjbefizetés kötelezettséggel, amit férjhez menetelig kellett fizetni. Ezen reális intézmény mellett azonban gyorsan szaporodtak el a kevésbé humánus ilyen intézmények,

20 aminek azután általános hajsza lett a következménye. A versenyző egyletek elsejeként keletkezett a Borsod-Miskolci Kölcsönös Kiházasító Egylet. Ezen egylet különösen a vezetőség tagjainak és az alkalmazottaknak hozott busás jövedelmet, mert a tagok közt előforduló házassági eseteknél az elnök 10, a pénztárnok, s titkár 5-5 forintban, a többi alkalmazott is megfelelő jutalomban részesült. Miután voltak napok, amelyeken 20-30 esetben is köttetett házasság, kitűnik, hogy úgy az elnök, a pénztárnok és a többi alkalmazott fáradozásának jutalmáról fejedelmileg lett gondoskodva. Ezen egylet népszerűségét az növelte, hogy alapszabályilag ki volt mondva, miszerint elnöktől lefelé a hivatalszolgáig csak olyan volt választható, vagy kine-