Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései 1840-1918 (Miskolc, 1996)

5. fejezet FELJEGYZÉSEK AZ ABSZOLUTIZMUS KORÁBÓL (1850-1860)

sét ezidöben csak egy pénzintézet, a Miskolci Takarékpénztár szolgálta. Mindenki panaszkodott, de csak súgva. A dohánymonopóünmot, a szeszadót követte a bélyegillcték, az okmánybélyegek, a telekkönyv.

6 A régi pénzek eltűntek a forgalomból. 1848-ig a tallér, a scheinforint és a húszas járta, most már csak bankók, papírpénzek. Az elégedetlenség, a nyomott hangulat, a tespedés általánossá vált. A város lakossága ebben az időben 29 000 fö volt. Borsod adóügyét a miskolci adópénztár kezelte, összesen hat, jobbadán német, vagy cseh tisztviselővel. A fínáncdirckció

7 Egerben volt, ahonnan évente átjött egy tisztviselő, egybcgyüjtötte az adatokat és fel is dolgozta. A kereskedelem legfőbb ágai a termény-, a fűszer- és gyarmatáru voltak. Nagykereskedője a városnak alig volt kettő-három. A város tömve volt katonasággal, melyet kaszárnyák hiányában magánházakban szállásoltak el, felváltva városnegyedenként. A katonák ellen panasz nemigen merült fel, a diszharmónia a polgárság és a katonaság között nem volt erős. Ulánusok

8 és vadászok voltak akkor Miskolcon. A lovasság, lovastul ott szállásoltatott el, ahol elegendő istálló állott rendelkezésre. Az ifjúság nagy gaudiwnára

9 hangos zenével járta az utcát a gyakorlatról visszatérő katonák élén a lovas és gyalogos rezes kalonabanda. A miskolci közéletre jellemző volt, hogy igen sok megyei birtokos család bírt a városban állandó, vagy téli lakással. A miskolci úri családok közül megemlítem a Szepcssy, Szathmáry, Majlhényi, Soós, Szalay, Almássy, Somogyi, Bcrzeviczy, Pilta, gróf Vay, Gcnés, gróf Andrássy, Erdődy, Fáy, Bükk, Sebe, Lossonczy, Domonkovics, Kóczán

10 családokat. Nagy pompával fogadták 1853 Pünkösdjén a bérmálásra érkező egri érseket. Lovasbandérium emelte az ünnepély fényét, melyet egy óriási vihar is emlékezetessé lett, mikor a keletkező nagy felhőszakadás és árvíz számos embernek is halálát okozta. Ebben az évben hozták be az iparos tanoncok kötelező oktatását felekezetek szerint. 1854. Lassan megindultak a tiszavidéki vasút előmunkálatai. A kassamiskolci vonalat eredetileg Tornán keresztül akarták megépíteni. Ezidőtájt létesítették Miskolcon az első mértékhitelesítő hivatalt, s a mértékeket is szabályozták. A régi köböl két pozsonyi mérő lelt, az akó megmaradt, de a 64 magyar iccés akó 80 osztrák icce lett. A korcsmaüvegeket spanyolviaszk pecséttel jelölték meg, mely persze három-négyszeri mosásra teljesen lejött.

11 Az akkori krími habomból csak a nagy katonai átvonulások jutottak Miskolcnak. Ijesztő élelmiszerdrágaság követte, különösen terményben, zabban, rozsban jelentkezett nagy kereslet. 1857-ben fejezték be a színház építését. Ebben az évben látogatta meg Miskolcot a császár.

12 A nagy készülődés a császári látogatásra külsőleg is meglátszott. A házakat szép fehérre kellett meszelni, a kapukat zöldre festeni és az országutak mentén a lakosságnak Potcmkin fákat

13 kellett hamarjában ültetni. Három diadalkaput állítottak fel ebből az alkalomból. Egyet a Zsolcai kapunál,