Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
2. A kollégium gazdálkodási mechanizmusa (1800-1849)
reshetjük. Pusztán formálisan írta alá nevét a senior mellé az éves seniori számadások alkalmával. 2.3. Végrehajtó apparátus a belső és külső gazdasági szervezetben 2.3.1. A diák tisztségviselők A kollégium gazdasága végrehajtó apparátusának bemutatásakor célszerű bizonyos szempontok szerint csoportosítani a különböző tisztségeket. Az első szempontot egy 1815-ös egyházkerületi deputatiótól vehetjük. Miszerint „az iskola gazdaságát folytató tagok" a következőek: a senior, a gazda, az inasok curatora, a praebitor, az épület inspectora és conventionalis cselédek. A második szempont aszerint választhatja szét a tisztségviselőket, hogy ki a diák „közhivatalt viselő" és kik az ún. conventiós, azaz állandó dolgozói az iskola külső és belső gazdaságában. A harmadik felosztás azt vizsgálhatja, hogy kik dolgoznak az iskola belső és kik a külső gazdaságában. Legcélszerűbbnek látszik a második megoldás szerint felsorolni, bemutatni a végrehajtó apparátusban dolgozókat, közülük is kiemelni először a diáktisztségviselőket, vagy másképpen a „ közhivatalt viselőket, " akik általában az iskola felsőbb diákjai közül kerültek ki. Őket aszerint csoportosíthatjuk, hogy a belső vagy a külső gazdaságban nyertek tisztséget. A belső gazdaságban dolgozó diákokat pedig úgy különböztethetjük meg, hogy: a) vannak akik aktív termelő munkát végeznek: ide sorolom a cellistát, a vini praebitort, a libi praebitort, a frumenti praebitort, akik fontos kezelői és gazdálkodói a bornak, a begyült életnek. Munkájuk, gazdálkodásuk során összességében jelentős jövedelmet biztosítanak a kollégiumnak (például a vini praebitor). A frumenti praebitor tevékenysége is hasonlóan fontos - bár bevételét tekintve meg sem közelíti a „kortsmárosét" - de ő gazdálkodta ki a professzorok és a conventionatusok természetbeni fizetését. b) A diákok másik része a belső gazdaságban közvetett módon vett részt. Ilyenek a contrascriba, az inasok gondnoka, az egyházfi, az apparitorok, a purgansok. Akik munkájukkal az oktatás külső feltételeit, az iskola belső életrendjét segítik elő. Mert ha nem volnának, akkor a kollégiumnak munkájukat „profi" vagy conventiós munkaerőkkel kellett volna megoldania. Ez sok esetben többszörös kiadást jelenthetett volna. A külső gazdaságban a diáktisztségviselőket nem egész évre szólóan, hanem főleg a szüret alkalmával jelölték ki és bízták meg teendőik elvégzésére. Az erdőbényei szőlőkben a gazda és a vinclér mellé egy ellenőr diákot, a pataki, újhelyi és legyesbényei szőlőkben szüreti gazdáknak