Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
2. A kollégium gazdálkodási mechanizmusa (1800-1849)
juratus diákokat jelöltek ki. De ide sorolhatjuk az ún. supplicans diákokat is, akik megbizásai egy-egy alkalomra szóltak. Mielőtt részletesen rátérnék a diáktisztségviselők feladatainak bemutatására, tekintsük át azok jelentőségét. Milyen haszna származott egyrészt a kollégiumnak, másrészt a diákoknak ebből. 1. Először is jól járt a kollégium, mert a diákok a fogadott embereknél becsületesebben végezték munkájukat. Ezért ellenőrizték többen közülük a conventionatusokat. Hiszen ha a diák csalt vagy visszaélt tisztségével, könnyen kicsaphatták a kollégiumból, ami számára a legnagyobb büntetés volt. 2. Másrészt önmagában az a tény, hogy a diákok részt vállalhattak az iskola anyagi alapjainak az előteremtésében, hordozott valamint a letűnt századok alatt kikristályosodott iskolai és diákönkormányzatából, ami korszakunkban féltett kincse volt a protestáns autonómiának. 3. Végül a kollégiumnak sokkal kifizetődőbb volt diákokat alkalmazni, mint conventiósokat, természetesen csak bizonyos posztokra. A diákok munkájukért pénzt kaptak, így már önmagában véve ez is, főleg a szegényebb tanulók segélyezésétjelentette a kollégium részéről. 4. De a diákgazdálkodásnak volt egy fontos pedagógiai haszna is. Az inas munkát végző kisdiáktól az egyházfin keresztül a primarius szüreti gazdáig mindegyik diáktisztségviselőnek a törvényben előírt feladata volt. Egymástól bizonyos mértékig függőttek. Számonkérték egymás munkáját. Akik ilyen tisztséget viseltek, azokat ez a belső hivatali függés önmérsékletre, hivatástudatra nevelte. Modern pedagógiai kifejezéssel élve, számukra a kollégium így teremtette meg az „életre nevelés" vagy a gyakorlati képzés lehetőségeit. 54 Nézzük most a diákok szemszögehői a diáktisztségek hasznát: 1. Közvetlen hasznuk az, hogy fizetést kaptak munkájuk után. Ez körülbelül évente 30-40 diáknak segített saját fenntartásában. Igen jellemző egy 1838ban kelt kérvény, amit az ekkor megüresedett cellista hivatal elnyerése végett Baksa Sámuel IV. éves tógátus diák írt: „ . . . nékem élelmi s ruházati szükségeimet szülék s tanítványok hijjában, kiktől segéd karokat reményelhetnék egyedül ünnepi jó téteményemből fedeződnek: a meg ürült cellistai hivatalt által adni, s ezen rám nézve mérhetetlen betsü jótéteménye által, a szükséggel társas gondok alól fel oldván, oskolai pályám további folytatására módot nyújtani kegyelmesen méltóztassék." 55 A cellista fizetése ekkor évi 27 RFt. 56 2. A diákok részéről közvetett haszna az volt, hogy tisztségük "ellátása közben beletanultak a gazdálkodás bizonyos formáiba. A Hegyalján olyan fonKödöböcz József: A sárospataki kollégiumi nevelés, a tanítóképzés két jellemző vonása. Öntevékenység és társadalmi kapcsolat. Debrecen, én., 367-382 p. 55 TiREL, B. LXI./27031. ^o. ,JK tanárok és más főiskolai hivatalnokok fizetéséről szóló tiszti könyv, 1834-1840.
