Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
10. Gazdasági modellváltás a neoabszolutizmus korában
A Gazdasági Választmány a letűnt gazdasági menethez képest merész terveket szőtt és hajtott végében az új gazdasági modell jegyében történt. Természetesen mindez nem keltett egyöntetű tetszést az egyházkerült közvéleménye számára. Az egyházkerület például megrökönyödve veszi tudomásul, hogy az iskola hatalmas szőlőbirtokát - a Királyhegy kivételével - bérbe adják, majd pár hónap múlva eladják! 383 Attól a birtoktesttől, ami eddig évszázadokon át biztosította az iskola fenntartását, most megszabadulnak tőle. Az új gazdasági rendszer azonban ezt kívánta. Az eddig úgynevezett „külső-birtok gazdálkodásról" teljes mértékben át kellett állni a pénzgazdálkodásra. Ezzel egyidőben számolták fel a külső gazdasághoz szükséges eszközállományt, a szekereket, lovakat és szerszámokat. A másik elhatározás végrehajtása sem volt könnyű: a halottnak vélt elfekvő tőkék megmozgatása. Az első hónapokban a választmány ügyvédje nem csinált mást, mint állandóan a bíróságokat koptatta. Felújította a régi pereket, radikálisan hozzákezdett az elmaradt és hiányzó kamatok behajtásához. 1851-ben például 90 ilyen peres ügye akadt. 384 A harmadik fontos intézkedés a fennmaradt rétek és földek nagyobb részének haszonbérbe adása. Ezzel a külső gazdaságban dolgozókat elbocsátották, a belső gazdaság személyzetét pedig erősen lecsökkentették. A választmány rövid működésének intézkedéseiből egy modern pénzgazdálkodási rendszer körvonalai bontakoztak ki. Mindez természetesen nem ment könnyen. De a modellváltás következtében felszabadult pénzt a választmány annak rendje és módja szerint azonnal forgatni kezdte, azaz kölcsönkamatra adta ki. A modellváltást jól illusztrálják a következő adatok: 385 Évkor Kölcsönkamat ügyeletek száma 1747-1849 229 eset 1850-1853 94 eset Látható, hogy még korábban évenként átlag 3 ügyfél akadt, addig a neoabszolutizmus első négy esztendejében évenként 23-ra emelkedett ez a szám! De a következő táblázat is a modellváltást érzékelteti: 38 Év Összes bevétel Ebből tökebevétel Saját gazdálkodás 1784. 7 611 RFt 34 Kr 25% 1861. 42 909 Ft - 66% (20%) Ellendi József: A Sárospataki Főiskolánk a szabadságharc után. Psz. 1912. 204., és 297. skk. 384 TiREL, Szvszjkv. 1851. 85-100. p. 385 Uo. B/LXXIV. 34.570. sz. 386 Értesítő, 1894/95. Sp., 1895. 152. p. és TiREL, Gvjkv. 1866/67.
