Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
10. Gazdasági modellváltás a neoabszolutizmus korában
A pénzgazdálkodás következtében az iskola az ötvenes évek végére már jelentős pénzintézetté nőtte ki magát. Korábban is foglalkoztak kölcsönkamat ügyletekkel, csak nem ilyen nagymértékben. Ez nemcsak a kollégium életében hozott változást, hanem a táj, a régió gazdálkodási mozgásában is. Ugyanis a neoabszolutizmus pénzszegény, kölcsönhitel hiányában szenvedő éveiben ÉszakMagyarországon a kollégiumon kívül egyetlen hitel- vagy pénzintézet sem működött! Érdekességképpen említem, hogy Zemplén vármegyében az első takarékpénztárat Sárospatakon két főiskolai tanár hozza létre, 1866/67-ben. Ezért válik fontossá annak vizsgálata, hogy ebben az időben kik voltak a választmány üzletfelei, kiket támogatott kölcsönadással: 387 7. A középnemesi réteget. Nem véletlen, hogy az üzletfelek legtöbbje közülük került ki. Hiszen korábban éppen ők voltak a kollégium legfőbb támogatói. 2. A felnövekvő polgárság is támaszt talál a kollégiumban. Növekvő számot mutatnak a kereskedők és a városi vállalkozóknak. 3. A kölcsönvevők listáján ott találjuk a falvakat. 4. S végül az egyházközségek, amelyek a kölcsönvevők 20%-át teszik ki. A választmány gazdasági mérlege évről évre egyre jobb lett. Például 1857-ven egy sor terv megvalósítása után is - 4 454 Ft 57 Kr-ral zárták az esztendőt. 388 Vegyük sorra, hogy a Gazdasági Választmány a modellváltás által kialakított új gazdasági mechanizmussal milyen eredményeket tudott felmutatni az első tíz esztendő alatt. A választmány a pénzgazdálkodásban eredő első hasznot azonnal befektette, de közben mindig az Entwurf követelményeire figyelt: Hogyan tehet eleget azoknak, hiszen ez jelentette a megmaradást. Amíg talán más gazdálkodó egységek többet fektettek volna be, ezt nem tehette a választmány. S a befolyt haszonból azonnal az iskola korszerűsítéséhez kellett fognia, miközben a pénzgazdálkodás természetéből eredően, a haszon egy részét újra kölcsönre kellett adnia. A választmány azonnal a renováláshoz fogott. Az osztálytermek zömének berendezését kicserélték. Rendezték az iskolaudvart, a Teleki Kőnyvtáinak új termet rendeztek be. A befolyt haszon 1865 után már akkora volt, hogy nagyobb építkezésekhez kezdhettek. A szakirodalom joggal illeti az 1856 és 1860 közötti esztendőket a nagy építkezések korának. 389 Vettek egy gyorssajtót. Ez befektetésnek sem volt rossz. Hiszen a bérmunkában vállalt nyomtatás-könyvkiadás nem rossz üzlet. 390 Emellett ott volt a másik szempont: több és jobb minőségű népiskolai és gimnáziumi tankönyveket adhattak ki, ami a protestáns iskolai autonómia megőrzésének igen fontos részét képezte. TiREL, „Táblás kimutatások" 1861. Uo. Szvszjkv. 1850-1858. 453^154. p. 129. határozata. Tanulmányok, 170. p. Tudósítás, Bp., 1857.
