Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)

8. A „Nagy Collegium" építése (1801-1847)

ta fel: a kovácsnak, a kőműves mesternek és napszámosoknak, a bodnárnak stb. Végül külön fejezetet alkottak a különböző matériák kiadásai (tégla, mészkő stb.). így tehát naprakészen leolvasható volt, mire mennyit költöttek és kitől mennyi pénz folyt be. 2. A senior a bevételekről és kiadásokról naplókönyvet vezetett napról napra feljegyezve, mikor mirejíöltött és mikor honnan érkezett adomány. Ez volt az ún. „ Seniorale Diarium". A senior tehát kettős könyvelést vezetett. A senior mindezeken felül az ún. évi seniori számvevőszék előtt köteles volt számot adni a generális kassza mellett az építkezési kassza állásáról, előadván mennyi volt a készpénz kiadása és bevétele, mennyi pénz maradt; de fel kellett sorolnia tételesen, hogy a matériákból mennyi fogyott. Mindezt az ún. „Alkorán"-ba évenként, amikor a hivatalát átadta, tette meg a vizsgálóbizottság előtt. Az első ilyen számadás 1806. január 27-28-án zajlott le.

327 A seniornak ezzel kibővült a munkaköre. Hiszen az iskola általános gazdaságát is kellett vezetnie. Az építkezés körüli dolgának megkönnyítése végett egy ,,provisort" alkalmaztak, akinek munkáját egy, Juratus deák" segítette. Mindezek felügyelésére, irányítására az egyházkerület Nyiry Istvánt nevezte ki,

328 aki 1796-ban került Patakra a rajztanítói tanszékre. Ebben a minőségében egy esztendőt töltött el a kassai akadémián

329 az architectural rajzolás elsajátítására. Az építkezés felügyelőjévé tehát jobb személyt nem is találhattak volna, mint Nyiryt. Akinek pontos és szakszelv jelentéseiből is kitűnik szakmai hozzáértése. Nemcsak a seniori adminisztrációra, hanem még a kőműves munkák menetére is gondosan felügyelt. Időszakonként mind Vaynak mind az egyházkerület elöljáróságának részletesen beszámolt az építkezés menetéről. Az alapkőletételtől folyamatosan ásták a fundamentumot. Valószínűleg az újhelyi szárnytól haladtak a református templom felőli déli szárny felé. 1806 októberében 4 kőműves és egy pallér vezetésével kezdték „rakni a fundamentumot". A következő esztendő ezzel telik ki: fundamentumot ásnak, alapot készítenek; meszet oltanak és követ hordanak. A senior diáriumának tanúsága szerint 1809 suptemberében fejezték be az „Északi oldalon" az ásást, és még az évben az alapok lerakását folyamatosan végezték, amihez a „Nyilazó Bányából való kemény fekete fundamentumba való" köveket használtak.

3 0 A kőművesek alighogy október végén abbahagyták a munkát, máris megkezdődtek a jövő évre szükséges anyagok beszállításai. Február 11-től 1809-ben TiREL, K. szekció. A Sárospataki ev. ref. collegium széniorainak az új épület cassáját illető diariuma, a 28 kötettől -. 327 TiREL, K. szekció (k. b. D. 16.), „Al-korán" I. kötet, 211. p. 328 Erdélyi János: „Adalék a sárospataki ref. fötanoda legújabbkori történetéhez." TiREK, Kt. 2069. 329 Román, 1956. 32. p. 330 A senior diariuma, 1808. május 12-i tétele.