Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete 1800-1919 (Sárospatak – Miskolc, 1996)
8. A „Nagy Collegium" építése (1801-1847)
szánkókon kezdték meg a kövek behordását. Amire Kun János mester Miskokról március 27-én megérkezett, már 938 szánka illetve szekér kö és több száz hordó mész állt az udvaron. Nyiry István 1809 júliusában összefoglaló jelentést tett az egyházkerületnek. Kimutatása szerint addig 6142 MFt 54 Kr-t költöttek a kőművesekre, ami 20%-át tette ki az 1802-től 1809-ig lévő kiadásoknak. Felhasználtak 2764 szekér követ, és 1585 hordó meszet." 31 A következő, 1810. évben a falak felhúzásával foglalatoskodtak, október 14-ig 10 kőműves legény vezetésével. Hogy meddig jutottak a falazásban, azt sajnos nem lehet megállapítani. Az Új Épület kasszájának mérlegét vizsgálva 1810-ben az építkezés korábbi lendülete megtorpant. 1807 és 1808-ban az évenkénti kiadás tíz ezer forinton felül volt. Az 1807-es kiadást még fedezte a korábbi évek tartaléka. Azonban 1808-tól 1810-ig már csak évi 1500 RFt kölcsönnel tudták csak egyensúlyban tartani a kasszát. Ezért arra kényszerültek, hogy 181 l-ben visszafogják a kiadásokat. Az előző évi költségeknek csak közel a 30%-át költik el 1811-ben. A seniori diáriumban ebben az évben nem találunk kiadást a kőművesekre. Csak meszet, faragott követ vásárolnak és a kovácsot foglalkoztatják. Ez lehetővé tette, hogy az év végére az egyházkerületnek és a generális kasszának visszaadjanak 3 374 RFt-ot. Az építkezések menetének visszafogása 1814-ig érezhető volt. A kiadások e három esztendő alatt összesen alig érték el az 1808-as költségeket. A munkák azonban ha lassan is, de haladtak. Különösen a kőfaragók dolgoztak még 1814 decemberében is (Novak János, Antonyi Mihály, Jaksó János, Stump János). Talán éppen az építkezés ütemének a lelassulása miatt, az egyházkerület küldöttséget küld az építkezés megvizsgálására. 332 Jelentésükből kitűnik, hogy a falak felhúzásával az épület északi szárnyán sokkal előbbre állnak, mint a délin. A mester azt javasolta, hogy a továbbiakra nézve a déli szárny falaival egy ütemben húzzák fel az épületet. Mert ha „az északi fele vitetne fel először az épületnek, igen hirtelen kellenének sok párkányokra faragott kövek," és hamarjában nem kaphatnának alkalmas és elegendő kőfaragókat. A kerület azt az utasítást adta, hogy az „Északi fele az épületnek egészen ugyan, de a déli is ezzel együtt, a külső kémény közfalaival legalább folyton folyva vitessen." 333 1814. október végén 890 cub. fal állt. még hiányzott kb. 40%-a, ami'617 cub öl falat jelentett. Az építkezésre addig összesen 40 143 RFt-ot, azaz az összköltség 16%-át költötték el , 334 331 TiREL, A. XXXIV./l 3236. 332 A. XXXVD../14950. 333 Uo. 334 B. XLHI./18034.