Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Teleki-ház Kossuth u. 8. Teleki József a Kollégium főgondnoka, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke tanári szolgálati lakásként hagyta a Kollégiumra. 1729­ben még Pósaházi István háza állott ezen a telken, aki feltehetően leszárma­zottja lehetett a hitvitázó Pósaházi Jánosnak (Újszászy 1979:25). * TEMETŐK Sárospatak temetőit egy fejezetben tárgyalom, mert csak így tudom megfelelő­képpen elválasztani őket, hiszen Újtemetőből hét-nyolc évtized alatt ócskate­mető válik; más vallásokat fogadnak be, illetve hagynak el. Még így sem min­dig biztos, hogy egyik vagy másik név a megfelelő helyre kerül, mert az elne­vezések egyéni változtatását nem tudom mindig nyomon kísérni. A középkorban a Külsővár északi részében elhelyezkedő körtemplom, majd a mögötte felépült gótikus csarnoktemplom mögé vagy köré a XHI-XIV. századtól temetkeztek (Gömöri 1970:114). A településtől délre sírokat találtak a Szent Vince dominikánus kolostor körül is, melyek a XII-XHI. századból szár­mazhatnak. Sajnos ezeknek legnagyobb részét a kőbányászat megsemmisítette. Ezeknél későbbi a Ferences Kolostor és templom. Az ekörül kialakult temetőbe a katolikusok és reformátusok a XVII. század végéig együtt temetkeztek, majd katolikusoké és az utolsó temetés ide 1770 körül történt. Az előkelő családok (Pálóczy, Perényi, Dobó, Lorántffy, Rákóczi, Bretzen­heim, Windisgrätz és mások) továbbá a papok (a jezsuiták 1663-1785) a temp­lom padozata alatt kialakított kriptákba temetkeztek. Mások ilyen engedélyt csak akkor kaptak, ha a templom javára megfelelő adományt tettek. 1644: Bo­nis Mihalyis Hagiot ötven Tallért. Hogj temetésre való helyet engetek az felesé­gének az edes kedues Leányoknak (Román 1965:53). A temetőknek a települések belsejéből, a templomok környékéről történő kiköltöztetéséről 1775-ben a Helytartó Tanács rendeletet adott ki (Balassa 1989: 12). Ennek és a korábbi helyi rendeletek eredményeként Sárospatakon is meg­indult a temetők kiköltöztetése. Elsőnek a Zsidótemetőt költöztették ki délre az országút mellé, majd a Katolikus temető következett és néhány év múlva a Re­formátus temetőre került sor. Érdemes megfigyelni, hogy az egyes vallások temetőiket templomuk kö­zelében igyekeztek elhelyezni. A Katolikus temető a Vártemplomtól nem messze terül el és viszonylag közel van az ugyancsak idetemetkező görög kato-

Next

/
Oldalképek
Tartalom