Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

likusok temploma is. A reformátusok úgy emelték új templomukat, hogy a temető közel essék (a mai Iskolakert), mikor pedig innen kiköltöztek a mai helyükre, akkor is a viszonylag közeli Hécét választották. Egyedül a Zsidó temető esett viszonylag távol a Piac környékén emelt templomaiktól. A XVHI. század utolsó harmadában új helyre költöztetett temetőket ma már elérte és körbeépítette a város. ótemető (Cinterem, Közönséges temető hely, Régi temető, o Temető, ó Temető hely, Temető hely) 1579: ... a cinterem tele lévén . . . (oda nem tudtak több halottat temetni) (Balassa 1989:9); 1623: Patakon a Temető kert alat vagion niolcz szántó főid (SKL. ZV. jkv, 29); 1648: Jtem Ugian az ido alat való harangh proventusából vőtt az Temetőhöz kett kertet (Román 1965:57); 1662: . . . pápista Caeraemonival temettette el az mi Temetőnkben . . . (Román 1965:81-82); 1682: Felső Hostaczon az Temető mellett . . . (SKL. VP. 3:37); 1685: Temetőre jaro Kis Kapu . .. (Román 1965:109); 1693: Közönséges Temető Hely (OL. UC. Fasc. 41:22); 1705: . .. Templom hellynek a Collegium előt való o Temetőt (ajánlotta), de az Ecclesia nem szerette . . . (Román 1965:130); 1707: Közönséges Temető hely (OL. UC. E. 197); 1740: ... a Láczai Gábor alperes Temető Szélen levő házát . . . (birtokába adta) (Román 1965:158-159); 1771: ... a Temető alatt lévő Házokat a Bodrog parton ... (eladták) . . . (Román 1965:206); 1775: Fülep István eladta az ó Temető helyen építteni Kezdett Házát... (Román 1965:223). Az ótemető a Bodrog teraszán, annak nagy kelet-déli kanyarulata felett helyezkedett el. Északra a Kis utcáig terjedt, amit az is bizonyít, hogy arról egy kiskapun lehetett oda bejárni. Délen körülbelül a Collegium Kisportájával szemben végződött. Ide, minden valószínűség szerint elkülönítve, temetkeztek a katolikusok és reformátusok a XVII. század utolsó tizedéig. 1669-ben I. Rákóczi Ferenc a katolikusok és reformátusok közötti egyezségébe belefoglalta: ,,... a temetőhely közös lesz addig míg a katholikusoknak más helyet nem kerítenek" (Szinyei 1896:11). A temető mind szűkebbé vált, ezért kellett már a XVII. század közepén hozzá kerteket vásárolni. A Nagy és Kis utcához való viszonyát még ezután kell tisztázni, mindenesetre az 1950-es évek második felében a Kis utca közepe táján vízcsőfektetés közben sírokat találtak. 1690-1773 között katolikus temető, melyről 1773-ban feljegyzik: „ ... az Catholica Temető mely az Nagy Uczában vala .. . (SKL. VP. 6:374). Az ótemető beépítése az 1770es években megindult, ekkortól már 'pusztákról', 'felfogott pusztákról' szólnak a források. Az 1776. évi térképen még határozottan látszik a helye, de még Rőmischnél (1785) is fel lehet fedezni.