Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A város egykor önálló elnevezései

csak ott érvényes, ahol hegyről lefolyó vizet jelent. Ha megnézzük, akkor a patak elnevezés csak hegyes vidéken található meg (erre Kiss Lajos hívta fel a figyelmemet, amit itt is megköszönök). Valóban, ha végigtekintünk a Kárpátmedence folyóvizet jelentő Patak elnevezésein, akkor azokat a hegyvidékeken vagy azok közvetlen közelében találjuk és ez mondható el a belőle képzett településnevekről is. A sík vidéken ér, folyás, erge stb. elnevezés az uralkodó. Ha mindez igaz, akkor a Bodrog jobb partján a hegyekről lefolyó vizek patak nevűek, míg a síksági balparton más elnevezéseket találunk. Nézzük meg ilyen szempontból a Sárospatak környéki kisebb folyóvizeket, a XVTJI. század második felében, illetve a múlt század elején, melyek a Bodrogba balról torkoltak. 1767-ben a Városi Protocollum felsorolja: Az M. Uraság Tilalmas vizei penig ezek: . . . Berek hát az az a Bodrog Ardótul fogva a füzes ér torkáig . . . Sánta, mely a Vágót ér Torokbul kiszakad . . . Az Erfü . . . Mosott(ér) . . . Büt Ere . . . Ha mindehhez hozzászámítjuk a Török eret, mely helyenként a Bodrog szélességével vetekedett, akkor kétségtelen, hogy a patak és az ér között nem nagyságbeli különbséget éreztek, hanem az egyik sík területről, a másik a hegyekről gyorsan szállította a vizet. Mindezt egy XVÏIL század közepéről származó vers így örökítette meg: Ardónál ki jövő Sebes ér Ugrója, Füzes ér, Török ér jó halászó tója ... (Adalékok 21:281). Mos nézzük a Bodrog jobb vagyis hegy felőli vizeit. A Sutapatak (SKL. TI. 1808) egykor a mai Kazinczy u. és a Ref. temető között folyva érte el a Bábagödröt és azon keresztül a Bodrogot. (A mai medrébe, Végardó szélére 1870 körül a vasút építésekor terelték. Az adatot Újszászy Kálmánnak köszönöm.) Ide még két patakocska torkollott, az egyik a Nagymocsár vizét hozta, a másik a Majorok közéről a Sáncot követve egy darabon folyt, nevüket nem ismerem. A várostól délre Bodroghalász (Petrahó) mögött a Hotyka-patak ömlik a folyóba, mely a Radványpataka vizét is hozza magával, ezért a köznyelv mindkét elnevezését használja onnantól kezdve, hogy Hercegkút (Trautsohnfalva, települt 1750) alatt egyesülnek (Smilauer 1932:270-271; 442^43). Ezután találjuk Zsadánypatakát (XVIII. sz. utolsó harmada térkép); Tolcsvapataka stb. Egy-két kivételtől eltekintve tehát meg lehet állapítani, hogy a Bodrog baloldalából erek, folyások torkollanak vagy szakadnak ki onnan, míg a jobb oldalon patak vízfolyásokat találunk. Nem véletlen tehát, hogy a Patak a folyó jobb oldalán települt és ezért kapta ezt a nevet. Az érhez és származékaihoz gyakran járulnak a korai helynévképzők i-d, -i), ezek a patakhoz nem tapadnak a magyar nyelvben. Ezt talán bizonyos hangtani nehézségekkel, esetleg a szláv eredettel lehet magyarázni. A település, mely egy vízfolyás nagyobb vízbe torkollásánál létesült, gyakran felveszi annak nevét. Külön vizsgálatot érdemel, hogy ez magyar jelenség-e vagy na-