Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

Babócsai utca (Babócz Ucza, Babóci-utca, piatea Babocs, Babócs Ucza, Babótzi Utza, Babóczi Uttza, piatea Babos) 1600/1933: Babócs u. (Gulyás 1933:140); 1660:... Saros Kis Pataki hostatunkban Babóci-utcában levő Teghzes Máté puszta telket adtuk Székely András fő Porkolábunk/na/k . . . (Adalékok 8:87); 1688: In piatea Babocs dicta Possessionis Kis Patak (OL. UC. Fasc. 36:25); 1693: Thott Szeren való Babócs Ucza (OL. UC. Fasc 41:22); 1707: Thot Szeren levő Babocz Ucza . . . Csak Sar feszek Teleknek nem való . . . (OL. UC. E. 197); 1735: Pia tea Babócs Ucza dicta (SÁL. Conscriptio); 1759: Piatea Babos (Adalékok 19:175); 1828: Babótzi Utza (SKL. TI); 1836: Első Osztály Kis Pataki Babótzi Uttza; 2ik Osztály Kispatak Babóczi Uttza (SKL. TI); 1837: Kis Pataki Babotsi Útza (SKL. TI). Kispatakon a Tótszeren minden valószínűség szerint a mai Ó-Bodrog mellett végighúzódó főutca vagy annak egy része (Páter sor, ma Gárdonyi u.). A múlt század közepén egészen eltűnt, mert sem az 1869. évi népszámláláskor, sem az 1929. évi általános rendezéskor nem szerepel. Ahhoz képest, hogy a horvátok betelepítése valószínűleg 1531-ben történt nagyon későn tűnik fel a neve, mely Babócsa (Somogy m.) jeles végvár nevét őrizte meg. Ez a késői megjelenés felveti annak lehetőségét, hogy a kispataki utcát egy olyan családról nevezték el, mely a Babócsi ~ Babócsay nevet viselte, mintegy jelezvén annak származási helyét. A családnevet a XVI. század közepétől kezdve megtaláltam különböző forrásokban: Babochaj, Babochi, Babóczi, Babolchj, Babolcsi. 1567-ben a család egy tagja libertinus (OL. UC. Fasc. 41:3). Babolczi Matias 1610-1620 között Kispatak főbírája, 1648-ban Baboczai János 'Ferenczi uram zászlótartója' (Makkai 1954: 260). A család egyes tagjai különösen a XVI. század második felében, de a XVQ. század első felében is jelentős szerepet játszottak elsősorban Kispatak életében (Román 1964:172), de sokszor álltak a Pataki várral is kapcsolatban. 1660-ban jegyezték fel: Babócsay János hívünk(ne)k Belső S-Pataki Várunkbeli Vice Porkolábunk(na)k (adtuk) . . . (Adalékok 8:185). Minden valószínűség szerint ebből a családból származott Babócsay (Babótsai) Izsák Tarcal városának jegyzője, aki Fata Tarcaliensia címen megírta annak 1670-1700 közötti hányatott történetét (Szinnyei 1:309-310). Az eddig feltárt adatok alapján még nem lehet eldönteni, hogy a kispataki Babócsi utcát azért illették ezzel a névvel, mert a szláv (horvát) lakossága innen származott vagy azért, mert a betelepülők egyik legjelesebb családja a kibocsátó település nevét viselte. A XvTU. században a család nevével már nemigen találkozunk, de az utcanevet a múlt század közepéig használták Kispatakon. Az eljövendő kutatás, akármelyik feltevést is fogadja el, de az aligha lehet kétséges, hogy a betelepülés Babócsáról és környékéről történt (Magyar 1990; Szakály 1971,1990).