Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A helynevek betűrendes mutatója A-Zs

A Babócsa településnév eredetét egy száv bobovica szóból magyarázzák, bár ez „elszigetelt volta miatt nem kétségtelen" (Kniezsa 1965:139). Kiss Lajos (1988:1:130) magyarázatában bolgár és szerb-horvát megfelelő településneveket is említ. Érdemes megjegyezni, hogy a kispataki utca- és családnevek c-s változat még a XIX. század első felében is előfordult és a cs-ésekkel egymás mellett éltek. L. még Kispatak, Páter sor, Szilágyi utca, Tótszer Bagolyvár 1. 1933: A temetőközben (Vörösmarty u. 2.) látjuk az Imre-kastélyt, melyet a néphumor Bagolyvárnak is nevez (Gulyás 1933:45). Imre István kollégiumi tanár építtette vagy lakta. A XVIII. század végén későbarokk stílusban. Rozgonyi várnak is nevezik (Műemlékjegyzék 1964:47). L. még Fellegvár, Kolozsvár Bagolyvár 2. 1903/1926: ... a Bagolyvár környékén fázékony bogáncsok dideregtek a Rákóczi-falak omladványain (Komáromi 1926:87). A Nagy (Vízi)-kapuhoz levezető lejáró sarkán. 1785-ben a Plébániához tartozott, minden bizonnyal a XVII. század első felében a reformátusoké (Römisch 26.). Bakos József szíves szóbeli közlése szerint feltevése szerint ez vagy ennek elődje lehetett Comenius A. J. várbeli lakása. L. még Fellegvár, Kolozsvár, Rozgonyi vár Baka-ház Kossuth Lajos u. 3. „Baka Ferenc volt kispataki 'nótárius' építtette a XVIII. sz. végén. A múlt század elején Somossy István tállyai pap és felesége Baka Zsuzsanna tulajdona volt ... A vidéki barokk építészet egyik legszebb pataki épület-" (Újszászy 1979:23).