Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Elkülönülő városrészek

taky alsó Hóstáton kivöl a Bodrogh vize melet , . , (OL. UC. Fasc. 41:22); 1687: .. . Majorban mely vagyon az also hostatban . . . (Román 1965:114); 1707: Also Hustat (OL. UC. E1197); 1758: . . . also Hostatos Garadna Simon és Siket Ferencz szomszédságában levő pincéjüket eladták . . . (SKL. VP. 6:310); 1759: Suburbium Also-Hostya vocatum . . . (Adalékok 20:86); 1776: . . . Fogarassi Julianna Aszszony az Alsó Hostaton situait Exemptus Fundussán levő Házátt által atta Andreanszki Theresia leányának . . . (Román 1965:224); 1795: ... az maga Tutor joga alatt lévő Házon, mely Alsó Hustátzon . . . vagyon (SKL. VP. 9:178); 1802: ... el cserélte, Lázár Strajberrel, és nevezetesen az Alsó Hostaczon levő Házat . . . eladta az Orosz Ekklesianak . . . (SKL. VP. 9:863); 1808: Hustáczon a Napnyugati oldal 15842 öl (SKL. 54); 1837: Hostácz (SÁL. U. 117. Spatak térképe); 1869: Alsó Hostácz (Hustácz) (SÁL. XVI-16/76. Sáros Nagypatak 1869. Népszámlálás.) A terület elhatárolása viszonylag könnyű, Északon a Vár árka mellett húzódó szekérút, keleten a Bodrog folyó, nyugaton az Újhelyi (Hegyaljai) út, délen a XVin. század utolsó évtizedéig szántóföldek, majd 1785-től a németekkel betelepített Józseffalva más néven Újpatak (1. ott). 1648-ban: Marhavai szolgáló jobbagy vagyon itt no. 7, gyalogh szeres 18, eözvegy asszony 6, darabant, mészáros 5-5, haydu 7, zakacz, kerülő, disznopásztor, biró, kocsis 2-2; buza vermekkel bano, kovacz, varga, halász, molnár, csordapásztor, virrasztó, kertész, kántor l-l (Makkai 1954). Érdemes megjegyezni, hogy ebben az időben a felsorolt mintegy száz név közül alig akad 3-4 olyan, amelyik ruszin eredetre utalna. 1672-ben teljesen puszta, csak 1687-ben építtet ide Klobusiczky Ferenc egy lakóházat és mellé csűrt. Ezután kezdődik meg az újrabetelepítés, melyben a ruszinok minden bizonnyal jelentős szerepet játszanak (OL. UC. Fasc. 36:25). Az 1759. évi összeírás külön kiemeli a görög egyesült katolikusok templomát és lelkészlakát, melyek taksától mentesek. A déli felén találjuk a XVI. századtól kezdve az Urasági major csűrrel (Allodium dominale cum horreo) és ezt veszi körül 28 jobbágy és zsellér szegényes házikója, néhány esetben földbe ásott veremlakása; itt lakik többek közt Jelics nevű görög katolikus kántor is. A felsorolt nevek mintegy 25%-a ruszin eredetűnek látszik. Az Alsóhóstáton (ma: Hustác) 1869-ben 58 házat írtak össze és számmal (293-351) jelöltek meg. Ez a városrész a görög katolikusok központja (templom, parókia, temető, iskola), ez a későbbiekben is megmaradt. FELSŐHÓSTÁT (Felsőhostatt, Felsöhostag, Felsohostat, Felsőhóstya, Felsőhostac, Felsőhustac) 1554: hostath Superior (OL. UC. Fasc. 45:36); 1570: In Suburbio Superiori (OL. UC. Fasc. 95:22); 1582: Az melj hazat balo simon Az felső hostatban bir . . . (Román 1964:17); 1609: ... az Felső Hostati János kouacz veott volt egj zöllö örökse-