Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Elkülönülő városrészek

get.. . (Román 1964:38); 1620: . . . jöuenek mi élőnkben egi felelői Kis János felseo hostatban lakozó, mas feleol Hetczeben lakozó Laczkouit Mathias . . . (Román 1964:53); 1620: ... az ő egi saiat hazokat, it az Sárospatak Felseo hostattiaban leueot zemlin varmegieben . .. (Román 1965:30); 1623: . .. Jwue élőnkben folso hostagban lakozó bekessy mattias .. . (Román 1964:69); 1632: Az felseo . . . hostatbelieken vagyon porta zam no 5 1/2 . . . (Makkai 1954:189); 1646: . . . Bor András . . . ton illen vallást. . .felső hostati hazáról . . . (Román 1964:112); 1648: Felseo Hostatt; Felső és Also Hostaton vagyon porta szam no. 9 (Makkai 1954: 248; 262); 1659: Az fel széliről való sövenni jutott Belső felső es Also hostatra (SKL. VP. 3:415); 1680: . . . Zirini Ilona ő Nagysága, Saros Patak Varahoz tartozó Jószágának Udvarbiraja Paranczolatiabul ki mehven Nemzetes Barta Juri Uram Felső Hostaczon levő Pinczeejenek megh beczülesere . . . (Román 1964: 129); 1682: . . . Felső Hostaczi levő Zálogos Piczejebül minden Jószágát ki hanta . .. (Román 1964:132); 1700: . . . Saros Nagy Patakon a felső Hostaton a Bodrok felől nap keletről való soron egy puszta telekem . . . (Román 1965:123); 1707: Felső Hostyat . . . (OL. UC. E. 197); 1736: Hogy a minemű házat Telkestül e mi Varasunk felső hóstáttyán az Héczén hagyott. . . (SKL. VP. 6:252); 1753: Pesti János a felső hostat derek ucczájában lévő örökös házát . . . elcserélte N. Szegedi Gábor Héczén levő házáért. . . (SKL. VP. 6:288); 1770: . . . Sáros Nagy Patakon a. felső Hostáton a Bodrok felől nap keletről való soron egy puszta telkem puszta pinczével együtt . . . (eladtam) (Román 1965: 123); 1869: Felső-.Hustátz (SÁL. XVI-16/76. Saros Nagypatak 1869. Népszámlálás). A Felsőhóstát lakói között mindig több volt az értelmiségi és a kézműves nagyobbrészt azok, akik kiszorultak a Belsővárosból. Lakosai inkább reformátusokból kerültek ki, akik közül papok, tanárok, deákok egyaránt előfordultak. A kézművesek közül 1645 után az újkeresztyén telep lakói emelkednek ki, legnagyobbrészt itt laktak és a XVIII. századtól kimutathatóan dolgoztak a fazekasok (Fazekas sor), de akadtak kovácsok, lakatosok, szíjgyártók, nyeregkészítők, csizmadiák, kőművesek, szűcsök, kővágók. Mindemellett 1648ban a Felsőhóstáton a Derék utcán 4 jobbágy szolgált marhával és 24 gyalogosan (Makkai 1954:251). Határait nehéz megállapítani, mert korszakonként változott. Délfele a középkori eredetű temető és a Papszer még ide tartozott, sokszor ide vették a kollégium épülete't, keletre a Berek illetve a Héce határolta. A Bodrog szabályozása után végig a Bodrog képezte a határát. Észak felé a Széldomb, majd a XVQI. század utolsó negyedétől a Református temetőig terjed. A belső beosztás azonban nem ilyen egyszerű, mert 1648-ban nyugat felé külön egység az Új utca (északi része): Marhavai szolgáló jobbagy vagyon itt no. 12, gyalogh szeres 21, eözvegy asszony 17. Ezen kívül 5 kovács, 7 darabant, 6-6 kerülő, mészáros, hajdú, kővágó 3, 2 biró és még több másfoglalkozás (Makkai 1954:253). Ugyanebben az évben: Marhavai szolgáló jobbágy Heiczeben no. 17, gyalogh szeres 18,