Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)
Elkülönülő városrészek
forintokat (Román 1965:104); 1684: . . . Saros Nagi Patakon az Belső Varosban kis Uczaban lakó Kádas alias Lukai Demeterné . . . (Román 1964:135); 1687: . . . Nemzetes Klobusiczki Ferencz Uram Statualtatta maghat az Belső Városbeli hazában, es ahoz való Majorban mely vagyon az also hostatban . . . (SKL. VP. 1:355); 1686: ... a mikor az Templom el foglaltatott az Belső Varosban . . . (Román 1965:112); 1693: . . . hanem csak az Jobbágy es Taxas helyeket osztották ket fele az Varoson, ugy it az belső Varosban is . . . (Román 1965:121). A Belső város elnevezés a XVI. század közepe után tűnik fel és akkor szilárdul meg, amikor Dobó Ferenc sánccal és fallal vette körül. 1578-ban Saarospatak oppidu(m) Muratum (OL. UC. 40:35), vagyis fallal körülvett város. Déli felében a Bodrog felőli sarkon a Szárazhíd (1. ott), nyugatra bekebelezte a TokajSátoraljaújhelyi országutat és mindkét oldalán házakkal megrakva létrejött az Új utca (=Kovács, Rákóczi utca 1. ott), a Sáncon kívül pedig a Majorok között alakult ki fokozatosan (1. ott). Az országút déli és északi végét megerősített Sorompó (1. ott) zárta le. A Bodroggal párhuzamosan végig vezetett rajta a Nagy utca (Derék, Piac, Kossuth utca 1. ott). E név legáltalánosabb használata a XVII. században következett be, már a XVIII. században ritkábban találkozunk vele, aminek az is oka lehetett, hogy a sáncok, falak leromlottak; összetartó erejük megszűnt. 1759. évi összeírás már utcaneveket, intézményeket, családneveket alkalmaz a közelebbi megjelölésre. 1808-ban területe a vártemplomtól a Hécéig, a Bodrogtól az országútig 105 076 bécsi négyszögöl (SKL. TI). Hóstátok HÓSTÁT (Hostath, Hostatt, Hostag, Hostat, Hostát, Hustát, Hustác) 1554: Hostath Inferior (OL. UC. Fase. 45:36); 1615: . . . esz Vrasnak Sárospataknak Hostattiual egietemben . . . (Román 1965:24); 1623: ... az hostagiak hostak megy az oslopokat . . . (SKL. VP. 1:229); 1638: ... ez Saros Patak Varossának Hostatival egyete,bem . . . (Román 1965:44); 1768: . . . Szabados Éva találtatván egy katonával az Hostáton Gengéné Pinczéjében . . . (SKL. VP. 12:86); 1772: . . . Vargovits Mihály declarálta, hogy a mely Puszta be tölt Pinczét az Hostaton az Pataki Ispitály Nap nyugati részen ... fel fogott . . . annak ki tisztítására magátul elégtelen vala . . . (Román 1965:209); 1774: Néhai Tóth Márton halála után maradván egy leánykája Mária, melynek az N. Tanács, mint törvényes Tutora az hóstáton lévő házacskáját . . . atta el (SKL. VP. 6:380); 1779: Városunkban Lakozó Nagy György Eözvegy Ember el adta a Maga Hóstát végiben a két ut közt lévő düllőben . .. (SKL. VP. 9:6); 1781: ... az Hostáti Micskei János a' Báttyának Micskei Ferencznek Szénáját hordván . . . (Román 1965:255); 1783: Soltész Mihály és felesége Kurucz Ilona ... el adta az Hustáton lévő Házát . . . (SKL. VP. 9:35); 1796: ... az maga Házát mely a Hostátzon . , . vagyon el adta mellette levő kertyével edjütt. . . (SKL. VP. 9:232); 1801: ... el adta a Hostáczon lévő házát