Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Elkülönülő városrészek

Művészotthon működött a Belsővár két szárnyában és ekkor az egyes szobákat nagy művészekről nevezték el. Később a vendégszobák kaptak elnevezést (pl. Rákóczi-, Lorántffy-szoba). Ezeket az elnevezéseket csak szűk körben, a Várhoz tartozók ismerték és használták, illetve ma is használják. A Sárospataki Vár nyugat felől az 1840-es években. Festette Telepi György 'Magyar színjátszó'. Rákóczi Múzeum Sárospatak Külsővár (Külső-vár, külső vár, külső Vár) 1666 . . . vagyon kivül tömlöcz, más helyet is találni nekiek az külső várban akármiféle rabnak . . . (Thaly 1882:376); 1678: . . . Saros Pataki külső Várunkban az mostani Uy kapu es eöregh Templom Vicinitasaban levő házunk . . . (Adalékok 8:346); 1679: ... az en Saros pataki külső Varban levő . . . kü hazamat. . . attain Transferaltam mindenestül . . . (Román 1965:95); 1705: A külső Várbeli Parochiaért melly van az Újhelyi Fejér barátok haza es Mesko uram Hazok között . . . (SKL. VP. 3:165); 1707: Az belső Város, mely most külső Várnak neveztetik semmi adó fizetéssel nem tartozik ... (OL. UC. E. 197); 1744: ... a Patakj Külső Várban lévő . . . tűz által elpusztult kü házrúl bármiféle bizonyságlevelet adjanak . . . (Román 1965:169); 1786: Az Külső-várban lévő Seminarium, mely vagyon a Nagy-Kapun ki járó szekér-úrnak szomszédságában . . . (SKL. VP. 9:59); 1808: Külső vár a hozzá tartozó fundusokkal 6547 ölek (SKL. TI): 1750k: De a Külső Várban vágynak épületek . .. (Adalékok 21:283).