Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Elkülönülő városrészek

A sárospataki Belső-, Külsővár, Alsóhóstát (Hustác) térképe 1776-ból A Külsővár elnevezés használata egyszer-egyszer ingadozik, mert nevezik Belsővárosnak is azt a területét, melyet magas kőfalak és mély árkok öveztek. Ennek keleti sarkában helyezkedik el a Belső- vagy Felsővár (1. ott). E területen az udvartartáshoz közvetlenül kapcsolódók házai állottak, a papok és a szerzetesek épületei. Nagy és Kis utcája részben ott állt, ahol ma. A Nagy-kapu Bodrog felé, a Kis- vagy Gyalogkapu a templom keleti végében vezetett a Szárazhidra. Az Alsóhóstát felé is lehetett egy gyalogkapu, illetve az 1585. évi alaprajzon a délkeleti (Vörös)torony alatti bástyára támasztottak egy kijáró rudacskát, hogy a Gombos kertet (1. ott) könnyebben meg lehessen közelíteni. L. még Szentnegyed. Szárazhíd (Saraz Hid, Zaraz hid, száraz hid, Száraz Hid) 1620: Szegedy János száras hidy haza . . . Boros andras száraz hidy haza . . . (Saraz Hid 13 név Lorántffy Zsuzsannának, 15 név a megözvegyült Rákóczi Zsigmondné neve alatt jegyezték fel. Román 1965:27-30); 1631: . . . Erdelji István teőn illyen vallást mi eleöttünk, hogi eoazeo saját pinczejet mely vagyon az száraz hid alat, atta el eörök arron . . . (Román 1964:81; 1639: ... az belső varos