Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)
Elkülönülő városrészek
tartsanak . .. (Thaly 1882:376); 1685: Belső Varban Lévő Safarhaz (Détshy 1972: 39); 1693: ... ki hagyván, az Divisiobul, az belső varát es az eő Nagyságok magok alkalmatosságéit . . . (Román 1965:121. Rákóczi Ferenc és Juliánná osztozkodása); 1726: ... az gyalog út felé mellyen az belső Várban . . . járnak . . . (Román 1965:142); 1737: ... az egész belső vár minden némű épületeivel . . . hamuvá való lételével esett kárral . . . (SKL. VP. 6:261); 1750k.: Oda a Belső Vár elpusztult falával (Adalékok 21:283); 1757: Nztes Törösné Asszonyom Házánál az belső várban . . . kocsmát árulni ne merészeilyen (SKL. VP. 6:306); 1785: Arx interior seu Residentia Curialis (SKL. Conscriptio 1); 1807 ... a Belső Várba Eő Herczegsségét személyében meg is köszöntötték . . . (Adalékok 17:241); 1808: Belső vár a hozzá tartozandó fundusokkal 15033 ölek (SKL. TI. Ez a Belső- és Külső vár együttes területe); 1837: Belső vár (SÁL. N. 117. Steiner Lajos térképe). A Külsővár délkeleti sarkában külön megerődítve árokkal, felvonóhíddal, magas falakkal, az ún. Verestoronnyal (1. még Torony) és ún. Olaszbástyával (1. még Párkány) megerősített különböző korokban épült Perényi (XVI. sz. közepe), Lorántffy (XVII. sz. közepe), Bretzenheim-szárny (1810 körül) lakóépületekkel körbevett épülettömb, melyben különböző időben, de legalább a XVI. századtól kezdve a vár mindenkori ura és családja lakott. A források a Belsőés Külsővárat gyakran egynek veszik és Belsővárnak nevezik. A Belsővár egyes szárnyainak elnevezése újabb keletű, a benne levő terem és szobanevek nehezen azonosíthatók és változóak. A Perényi-szárny legismertebb terme az északkeleti irányba a Bodrogra néző Sub rosa, melyben a hagyomány szerint a stilizált mennyezetre festett rózsa alatt a Wesselényi-összeesküvés (1664-1671) résztvevői tartották titkos megbeszéléseiket. A rózsa a középkorban, de az újkorban a hallgatás jelképe is és ha azt egy terem mennyezetére festették, az titoktartást követelt azokról a beszélgetésekről, melyek alatta elhangoztak. Sok régi kastélyban, várban találhatók ún. subrosa szobák. Mivel a pataki subrosa szoba kialakítása a XVII. század közepére feltételezhető, ezért a hagyomány ez alkalommal is igazolt lehet (Pallas Nagy Lexikona 15:255; Harsányi 1928:27-28; Détshy 1970:39). A Natalia közvetlenül ez alatt elhelyezkedő szinten az egyik XX. századi hercegkisasszonyról kapta nevét. A Lodzsa reneszánsz lépcső, mely a Perényi-szárnyat a Vöröstoronnyal összeköti. A Kertészek pincéje a XVII. századtól ismeretes. 1639: Káposztás pince helye, legalábbis számomra éppenúgy meghatározhatatlan, mint a Régi ecetes ház, a Mosóház, a Kút előtti ecetesház, a Cipóosztóház (Makkai 1954:244). Ezek az elnevezések gyakran és könnyen változtak, ezért elegendő ezek egyszerű megemlítése, a részletkutatásoknak mégis érdemes lenne egyszer ezeket is feltárni és azonosítani. A ma is meglevC főbejáratot Dufar(t)nak nevezik a patakiak, ami egyben közszó is a német Durchfahrt-bó\, 'fedett kapualj' jelentéssel; az északkeleti Felvidéken máshol is ismerős (MTsz, UMTsz). A II. világháború után 1958-ig