Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A város egykor önálló elnevezései

uit Rex ad Sarospathak . . . (Détshy 1966:196); 1546: ... ab emptione, occupa tione totalium Castrorum Sárospatak ac Ujhely diruti (Adalékok 10:282); 1554: Civitas Saros Pathak (OL. UC. 45/36); 1567: Saarospatak oppidu(m) muratum (OL. UC. Fase. 95:22); 1570: Civitas Sarospathak (OL. UC. 95/22); 1579: En spachaj Andras. saarospatak] fő biro Adgiwk mindenkinek twttara . . . (Román 1964:11); 1581: En borbelj János Sárospatak] fő biro . . . (Román 1965:2); 1589: Anno domini 1589. Juny. 3 dje o kalandaryom zerent En Saros patak] fvv biro pachay Andras ... (Román 1965:4); 1599: Erdély Christoph 1599 Estendoben Jutem saros pattokra . . . (Román 1965:6); 1607: En Aztalos Eottuos János Sárospataki feo Biro . .. (Román 1965:11); 1628: . . . melj szölö itt az Sáros Patachi földön . . . vagion (Román 1964:73); 1648: Sarospatakaiak adózásának es szolgalattyoknak rendi (Makkai 1954:262); 1679: Saros Pataki Gyülekezetnek Isteni szolgálatra való ki költözése idegen vagj szomszéd határban . . . (Román 1965:97); 1693: ... Nemes Zemleny Vármegyében Sáros Patakon . . . (Román 1965:119); 1711: Oppidum Saros Patak (OL E. 147. 22. cs. 57. fasc. 88. irat); 1803: A Sáros-Pataki Nemes Collegiumnak . . . (Bessenyei György. Panka 1927:1:99). Innentől kezdve a Sárospatak elnevezés egyre inkább általánossá válik. Majd 1883-ban Sárosnagypatak és Sároskispatak egyesül és innen neve egységesen: Sárospatak (Harsányi 1928:5). Sáros az ótörök (csuvasos) sár szavunkból származik, melyet a XI. századtól kezdve a vízzel kapcsolatban ki tudunk mutatni (TESZ). A szó ótörök eredetét az s megmaradása mutatja, mely a késői ősmagyar korból való (Ligeti 1986:183). A mai köznyelvi jelentése 'víztől ragadós tömeggé vált föld', a középkorban és helyenként a nyelvjárásokba a közeli múltban is 'mocsár, vizenyős terület'; 'sáros folyóvíz' jelentéssel használták (pl. Sár, Sárvíz, Sárospatak stb. folyóvíznevek). Ennek a jelzőnek Patak fekvése mindenképpen megfelelt. Keletről a Bodrog és kiöntései, gazdag rétséggel, lápi világgal határolták, míg nyugat, északnyugat felé vizes területet találunk, melyet Mocsár, Nagymocsár földrajzi név is megörökített. Amikor a Patak városnévben kezdett elhomályosulni a vízhez történő kötődés, akkor kaphatta a sáros jelzőt, még valamikor a korai magyar középkorban, ha azt csak a XV. század elejéről tudjuk is kimutatni. Sárosnagypatak (Saaros Nagy Patak, Sáros Nagypatak) 1603: . . . Saaros Nagy Patak várossának Főbírája Tanátsával együtt szabad légyen mindenfele czéheket felállítani . . . (Adalékok 11:60; Bakos 1950:25); 1720: Török István eladta Sáros Nagy Patakon levő házát . . . (Román 1965:134); 1776 k.: Planum Regis Cameralis Sáros Nagy Patak . . . (RMS. Adattár); 1785: Mappa Regii Camera: Oppidi Saros Nagy, et Kis Patakiense . . . (Römisch); 1869: Sáros Nagypatak (SÁL. XV-16/76. Népszámlálás).