Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

A város egykor önálló elnevezései

A két jelzővel (sáros+nagy) ellátott forma meglehetősen ritka és csak hivatalos írásokban lehet szórványosan megtalálni. A közbeszédben sem régen, sem napjainkban nemigen fordul elő. KISPATAK Kispatak (Kispatak, Kyspatak, Kyspathak, Kiss Patak, kus Patak) 1429: Villa Kyspathak, alio nomine Wypathak (Adalékok 6:63); 1527: . . . oppido Pathak, ac possessionibus KysPathak Aar do . . . (Détshy 1966:195); 1554: KysPathak Hungar (OL. UC. 45/36); 1567: Kys Patak possessio in Sclauonica serié . . . (OL. UC. 40/35); 1579: Jóue mi Élőnkben asz kus Pataki erdeli ianos . .. (Román 1965:1); 1648: Kis pataki toot szeresieken es magyar szeresieken vagyon porta szam no 5 (Makkai 1954:363); 1684: . . . Kis Patakon lakozot, Néhai Kis Mathe pinczejeknek szomszédságokban . . . (Román 1964:135); 1703: Datum in Castris ad Kis Patak positis Anno 1703 . . . (Román 1965:127); 1779: . . . Kiss Patakon lakó Ns Keresztúri Mihály .. . (Román 1965:246). Kispatak térképe 1776-ból A meglehetősen mocsaras Bodrog balpartot a nagy kanyarodóban, úgy látszik, hogy a XV. század első harmadában kezdik megülni, de itt még bőven lehetett hely, mert egy évszázad múlva, az 1530-as évek elején horvátokat telepít ide Perényi Péter (1. Tótszer), akiknek száma sokkal magasabb a korábban itt lakó magyarokénál (1. még Babócsa u.). Ettől az időtől kezdve Kispatak önálló egységként saját főbírót választ, a mindenkori uradalom is önálló egység-