Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Sárospatak város helyneveinek néhány jellegzetessége

neveket is: Fehértó kocsma 1797; Gyöngytyúk 1903; Kutyakaparó 1860; Lebuj kocsma 1836; Zöldág kocsma 1819. A vendéglők, vendégfogadók közül a Város vendégfogadója 1797 és az Uraság vendégfogadója 1800 bukkan fel a legkorábban, ennek Állás neve az ismertebb. A többiek már akárhol máshol is lehetnének az országban: Aranyszarvas 1903; Magyarkirály 1901; Vadászkürt vagy egyszerűen Kürt 1870; Központ 1901; Zöldfa 1890. A Veres kávéház 1770, azonos a Város kávéházával 1837. A nagyobb beépített területet kifejező elnevezések közül a Hóstát (Alsó-, FelsÖhóstát) a XVI. század közepén összeírásban jelenik meg. Korábban, de ebben a korban is a külvárosra a németből átvett szakkifejezést alkalmaztak. A FelsÖhóstát neve a XVIII. században már nem használatos, mert a XV. századig visszakövethető Héce teljesen kiszorította. Az Alsóhóstát Hustác formában a közhasználatban napjainkig megmaradt. A szer Kispatakon a XVI. század közepén tűnik fel Tótszer és Magyarszer az egymás mellett lakó két népcsoport falurészének elkülönítésére. A Papszer 1693., a Pap sor megfelelőjeként az egyoldalú 10-12 házból álló sort jelenti a hozzátartozó kertekkel együtt. A Csonkaszer utca 1869. Kispatakon ebben az időben mind a két oldalán beépült. A szer 'falurész, utca, házsor' jelentéssel ősi örökség az uráli korból. A jelentései közül kimutatható valami belső, esetleg etnikai összetartozás az ott lakók között (TESZ 3:730-731). A szer ilyen értelmű használatát számos magyar településen meg lehet találni (Sátoraljaújhely, Kolozsvár, Dés, Nagyenyed stb.). Néhány jelképes elnevezés eredetét a Kollégium szellemében lehet keresni. Ilyen elsősorban a Bodrogparti Athén Sárospatak szinonimájaként, amit végső soron Comeniusig lehet visszavezetni. A három legrégibb épület: Huta, Trója, Fazekas sor és ezek megfelelői az itt tanuló diákok, nevelésére, formálására vonatkoznak. Külön csoportot alkotnak a tréfás helynevek, melyek feljegyzésére eddig csak ritkán került sor. Ezek Patakon elsősorban a Kollégiumhoz valamilyen formában kötődve bukkannak fel, annak bizonyságául, hogy végső soron a diákhumorban gyökereznek. Dyen többek között az a keskeny átjáró, mely a Kollégium déli határán a Rákóczi és a Kossuth utcát összekötötte és a Kutyaszorító nevet kapta. Hiába próbáltak valami komoly nevet adni (Kollégium köz, Bessenyei utca), de csak a diákelnevezést használták a helyi lakosok. A Kutyaszorító különösen a keleti magyar nyelvterületen elterjed helynév: 'nagyon keskeny, szűk utca' (MTsz, UMTsz). A Kutyakaparó kocsma, amit a múlt század közepén jegyeztek fel először a délfele kivezető Országút mellett, a diákok búcsúzó helye Pataktól. Petőfi hasonló című verse után kaphatta nevét.