Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Bevezetés

után rövid ideig kamarai birtok, majd a Dobó család szerzi meg és Ferenc tovább folytatja a vár és a város megerősítését, az iskola fejlesztését. 1602-ben bekövetkezett halála után, néhány zavaros évben Básta kifosztja a várost, a hajdúk is elfoglalják azt, Bocskai fejedelem itt fogadja a szultán követeit, majd 1608-ban Lorántffy Mihály örökli a várat és birtokot. Leányát, Lorántffy Zsuzsannát 1616-ban feleségül veszi Rákóczi György, akit 1630-ban erdélyi fejedelemmé választanak. Az 1660-ig terjedő időszakot nevezik Patak fénykorának, amikor a várat megerősítik, tovább építik; az iskola egyre gyarapszik és európai rangját az is fémjelzi, hogy négy évig (16501654) Comenius A. J. itt tanít és az akkor alapított nyomdában jelennek meg munkái. Az amúgy is jelentős kézi iparral rendelkező városba I. Rákóczi György új keresztyéneket (habánokat) telepít be. 1660-ban meghalt Lorántffy Zsuzsanna és fia, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem és ezzel lezárult az a korszak, amikor a világi hatalom a reformátusokat támogatta. A Sárospataki vár látképe 1685-ból. Bécs, Haus-, Hof- und Staatsarchiv. Détshy 1970:17 II. Rákóczi György felesége Báthori Zsófia katolizált és 1663-ban betelepítette a jezsuitákat Patakra, akik itt iskolát létesítettek és 1671-ben elűzték a református iskolát. 1670-ben a Wesselényi összeesküvésből csak úgy tudta I. Rákóczi Ferencet anyja kimenteni, hogy szinte egész vagyonát át kellett adni Bécsnek. 1683-ban Thököly felszabadítja a várost és a reformátusokat visszahelyezi korábbi jogaikba, de 1685-ben megint az osztrákoké Patak. 1694-ben fe-