Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Bevezetés

leségével ide költözik H. Rákóczi Ferenc. 1697-ben egy parasztfelkelés rázza meg az egész Hegyalját, így Patakot is, de azt rövid idő alatt leverik. I. Lipót rendeletére 1702-ben más magyar várakkal egy időben felrobbantják a Pataki Vár erődítményeit is, de a romokat a következő évben H. Rákóczi Ferenc kurucai visszafoglalják és részben helyreállítják. 1708-ban itt tartják az országgyűlést és ekkor végzik ki a vár piacán a hazaáruló Bezerédy brigadérost. Rákóczi 1710 őszén még rövid ideig megfordul Patakon, de nemsokára az osztrák csapatok harc nélkül hatalmukba kerítik a félig romos várat. Sárospatak és Sároskispatak térképe 1785. Készítette Römisch Ferenc A Rákóczi-javakat mind elkobozták és a Pataki-uradalmat I. József Trautson hercegnek adományozta, aki a magyar szabadságharc leverése érdekében nagy anyagi áldozatokat hozott. A herceg és családja sohasem járt Patakon; a vár egyrészét a birtok tisztviselőinek lakásul állították helyre. Ebben a korban már nincs hadászati jelentősége, a megmaradt bástyák, a város erődítményei lassanként omladoztak, a lakosság köveiből sokat elhordott. A jezsui-