Balassa Iván: Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században (Miskolc – Sárospatak, 1994)

Bevezetés

zásához. A Református Kollégium épületeiről 1759-1819 között három térkép is állott rendelkezésemre. Néhány XX. századi térkép az 1896-tól bekövetkezett változásokat jelezte, melyeket ha nagy vonásokban is, de igyekeztem legalább vázolni. Az utóbbi évszázad utcaneveinek változásában a Sárospatakot jól ismerő idősebbek is sokat segítettek, de bizonyos helyismerettel magam is rendelkezem és egyes kérdések megoldásában erre is támaszkodhattam. A Dongó Gyárfás Géza által szerkesztett kitűnő folyóirat: Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez, Sátoraljaújhely 1896-1928. nagyon sok olyan adatot tartalmaz, melyet jól tudtam értékesíteni. Ezt abból a bibliográfiából lehetett ellenőrizni, melyet 1989-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 25. számaként Hőgye István, Csorba Csaba állított össze. Munkámhoz hasonló helyrajzi munka még nem jelent meg ugyan Sárospatakról, de számos olyan könyvet, tanulmányt írtak, melyek közvetve nagy segítségemre szolgáltak. Mindenekelőtt a Kollégium két tudós professzora: Harsányi István (1874-1928), Gulyás József (1885-1954), mindketten a Nagykönyvtár főkönyvtárosai, akik elsősorban a Kollégium gyűjteményeire támaszkodva írták feldolgozásaikat. Gulyás József (1933) a történeti utcanevek közül is felsorolt néhányat és névhez köthető lakóházakat ismertet. Bakos József bibliográfiai munkái sok esetben felhívták olyan forrásokra a figyelmemet, melyekhez másképp aligha jutottam volna hozzá (Bakos 1947, 1957). Külön meg kell emlékeznem két kiváló kutatóról, akik Sárospatak történetének feltárásában nagyon sokat tettek. Az egyik Román János, akinek nemcsak a már említett két forráskiadványa nagyjelentőségű, hanem számos részlettanulmányát is nagy haszonnal forgattam. Ezek elsősorban a Kollégium történetével, az újkeresztyénekkel (anababtisták), a pataki fazekasokkal, sőt távolabbról az egész vármegye XVI-XVII. századi iparával foglalkoznak. A másik Détshy Mihály, aki elsősorban az Országos Levéltár fondjait tanulmányozva egészen új oldalról világította meg a Pataki Vár és egyes részeinek történetét, sok újat állapított meg a Kollégium történetével kapcsolatban a Lorántffy- Rákóczi korszakban, eddig nem ismert részleteket tárt fel ai anababtistákkal (habánok) kapcsolatban. Mindkettőjük, engem érdeklő adatait, rájuk való hivatkozással értékesítem. Természetesen minden olyan munkát átnéztem, mely a kezembe került és a topográfiával kapcsolatos adatokat lehetett benne sejteni. Elsősorban azokat, melyek a Várral és a Kollégiummal foglalkoztak, hiszen ezek teszik ki a városról szóló irodalom nagyobbik részét. így áttekintettem a régészeti feltárások közreadott eredményeit is, bár ezek nagyobb része nem az általam vizsgált korszakot érintik. Molnár Vera, Gömöri János, J. Dankó Katalin ásatásai elsősorban a kolostorok, templomok és a vár történetével kapcsolatban a középkor vonatkozásában hoztak sok újat. Mindezeket Dankó Katalin 1988-ban írt, egye-