Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Utak, hidak, járdák

lemmel volt, belefoglalták a szerződésbe, hogy a simításnak egy­formának és egyöntetűnek kell lennie, a rovátkolásnak tisztának, a .hézag felosztásnak egyenletesnek, párhuzamosnak és a járdasze­géllyel merőlegesnek kell lennie. Az elkészítés határideje is be­lekerült a szerződésbe, be nem tartása esetén naponta felszámított késedelmi díj illette meg a várost. Természetesen gondoltak az előre nem látható akadályokra pl. az esős időre. Ilyenkor, ha a vállalkozó bejelentette, hogy nem lehet dolgozni, a határidő auto­matikusan meghosszabbodott a kiesett napokkal. Az elkészült munkát szakértői bizottság vette át, a város főmérnöke felmérte mennyisé­gileg és minőségileg, erről szemlejegyzőkönyv készült, ez a jegy­zőkönyv tartalmazta a műszaki kifogásokat és azok javításának mód­ját és határidejét is. A szemlejegyzőkönyv alapján a mérnök javas­latot tett a pénztárnak a számla kiegyenlítésére, az esetleges túl számlálások levonására vonatkozóan is nyilatkozott. A járdaépítés­re 3 éves garanciát kért a város, ezt úgy biztosították, hogy a számla összegéből visszatartottak 10 %-ot, ennek kifizetésére 3 év után, a végleges műszaki átvétel és ennek szemlejegyzőkönyve alap­ján került sor. 1894-ben a Kossuth utcán 526 fm, a Kazinczy utcán pedig 170 fm betonjárda készült el, a szükséges esővíz folyókákkal együtt. A járda négyzetmétere 3 ft 83 krajcár, a betonfolyóka négy­zetmétere 5 ft volt. A munka határidőre - augusztus 24-től októ­ber 20-ig - elkészült, így a vállalkozónak nem kellett a tetemes, napi 20 ft. késedelmi bért fizetnie. A vállalkozóval elvégeztetett építkezések módja lényegileg a későbbi években sem változott. A vállalkozói szerződések részle­teit törvényekkel és rendelkezésekkel szabályozták, így azok szö­vege országosan egységes lett és ezzel egy időben egyre hosszabb. 1940-ben már egy egész könyvet kitevő nyomtatvány, melynek tar­talomjegyzéke is több oldal. A földmunkától a kötelező gyepesítés­ig minden benne van; a lehetséges építési módok, az anyagfajták, a burkolat kövek számtalan fajtájának képe, mérete, ára, a beton és az aszfalt keverés módozataival együtt. A kisebb beruházásokat a város házilagos kivitelezésben is el­végezte, így történt ez 1889-ben, amikor a Szinván átmenő három gyaloghidat épített a város.* 7 A három híd az Urak utcáján, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom