Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Utak, hidak, járdák

Papmaiamnál és a Takarékpénztárnál épült, beton pilléreken nyugvó vasszerkezetű híd volt, fa burkolattal. A terveket és költségvetést Adler Károly városi mérnök készítette, ezt az építési szakbizottság felülbírálata, majd a közgyűlés határozata alapján megkezdődött az építkezés, amelynek műszaki átvevője Adler Károly volt, ő ellenőrizte a számlákat és tett javaslatot a kifizetésre. A vasszerkezet gyártására és összeszerelésére Leszih Miksa miskolci gyára és egy budapesti gyár pályázott, az Oetl Antal-féle vasöntöde és gépgyár. A tanács az utóbbi ajánlatát találta előnyösebbnek. A vasszerkezet felállításához szükséges betonpillérek elkészítésével és a partfal betonozásával Adler Sártory Oszkárt bízta meg. A végleges számlán az Oetl cég és Sártory Oszkár költségei mellett ács és kőműves munka, valamint mázoló munka szerepel még. Az építés és karbantartás, mint láttuk, nem kis költségeket jelentett a városnak, az utak, hidak, járdák történetét vizsgálva nem feledkezhetünk meg a pénzügyi fedezet előteremtésének lehetőségeiről és gondjairól sem. Legelsőként tegyünk említést a járdákról, mivel azok használatának és költségeinek megoszlása a lakosság és az állam között közvetlen formában valósult meg. 1894ben a megosztás meglehetősen egyszerű módon történt, a város megépítette a járdát és a lakóházak előtti részek költségét megfizettette a tulajdonosokkal. A városban azonban egyre több járda épült, így hamarosan szükség lett az építés és fenntartás, valamint a költségfedezet rendszerének kidolgozására. Az arányok körül az első, 1899-ben életbelépett szabályrendelet megszületése idején nem kis vihart kava18 ró véleménykülönbség volt a telektulajdonosok és a város között. Az első tervezet értelmében a járdákat a telektulajdonosok és a város közös költségén kell felépíteni. Ezeknek a járdáknak a karbantartását 15 évig a város fizeti, azontúl a telektulajdonosok. Ugyanakkor szerepel a szövegben az is, hogy a telektulajdonosok által készített járda 10 év után a város tulajdonába kerül, addig azonban karbantartásáról a telektulajdonos gondoskodik. Lázár Miksa és társai a határozat ellen fellebbezést adtak be. A fellebbezés két oldalról is támadta a szabályrendeletet; egyrészt rámutatott arra, hogy az építési kötelezettség az egyik paragrafusban