Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Bérkocsi, bérautó - taxi

ipar szűnt meg, köztük az "alapítók", Sipos Géza és Lőwinger Márton ipara. Az 1929-ben készült statisztika alapján a város kiadott összesen 80 engedélyt, ebből lemondás folytán megszűnt 23, hivatalból vontak vissza nyolcat, a működő 49 iparosnak 55 kocsija volt. Az iparosok foglalkozására vonatkozó adatok is érdekes képet mutatnak. A tulajdonosok közül volt soffőr vagy géplakatos, 9 kereskedő és iparos, 5 tisztviselő, 8 magánzó és mindig össze egy bérkocsis. A létszámban megnövekedett taxisok 1931-ben érdekvédelmi egyesületet alakítottak: "Miskolc és Környéke Autotaxi és Bérautó T u 20 lajdonosok Egyesülete" néven. Az egyesület elsődleges célja az volt, hogy a városi hatóságok előtt szervezetten jelenhessenek meg, "anyagi és erkölcsi érdekeiket" előmozdítani. Ezen az általános érdekképviseleten túl az árubeszerzés , az alkatrész és üzemanyag ellátás megszervezése is az egyesület feladata volt. Az alapítók között ismerős nevekre bukkanhatunk; az egyesület elnöke Fürpassz Ferenc, háznagya pedig Kesztenbaum Herman. Az egyesület hatékony működésének bizonyítéka, hogy megalakulásától kezdve a városi hatóságokhoz intézett kérvények, előterjesztések az egyesület nevében íródtak, hiteles aláírásokkal és bélyegzővel. A bérautó ipar szervezettsége nem zárta ki azt, hogy a közönségnek és a taxisoknak egyaránt voltak panaszaik. Már láttuk, hogy az első szabályrendeletben a taxisok viselkedésére vonatkozó utasítás is belekerült, ez azonban nem bizonyult elegendőnek. 1927. október 4-én a rendőrkapitányság írásban kereste meg a városi tanácsot a taxisok ellen érkezett panaszok ügyében. A panaszok mikéntjéről idézzük a rendőrfőtanácsost: ... "számos panasz és pedig jogos panasz merült fel amiatt, hogy az olyan gépkocsi tulajdonosok, akik külön gépkocsi vezetőket tartanak, egész napon a bérkocsi állomáson tartózkodnak és a kocsit kereső közönséget a saját kocsijuk részére elfogják. Még nagyobb mértékben veszélyeztetik a közrendet, sőt a forgalmat is a gépkocsi vezetők azáltal, hogy a gépkocsikról leszállva, a járdán csoportosan ácsorognak, a járó-kelőket trágár megjegyzésekkel molesztálják. Az ilyen cselekményekért büntető uton felelősségre vonhatók