Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Bérkocsi, bérautó - taxi

előtt a hajtásról és arról, hogy a város utcáit jól ismeri, kielégítő vizsgát tett."'' A szigorú rendelkezés ellenére a polgármester több ízben is felszólította a rendőrkapitányt a szigorúbb ellenőrzésre. 1912-ben pl. az iszákos természetű kocsisok miatt panaszkodott, "öltözetük pedig sokszor a legjobb akarattal sem mondható tisztességes öltözetnek" - írta és a hajtási engedélyhez szükséges vizsgát sem tették le, így a közlekedés rendjének, a 4 város utcainak ismerete is hiányos. Mindez annak ellenére történt, hogy a durva, illetlen vagy ittasan vezető kocsist 5 évre meglehetett fosztani vezetői engedélyétől. A bérkocsisoknak a közlekedési szabályok mellett még további rendeletekhez is alkalmazkodniuk kellett. Az állomáshelyeket csak fuvar esetén volt szabad elhagyniok, bárkit el kellett vinniök fuvarba, de a közönséget a kocsi használatára felszólítani tilos volt. Ha az utas megállást parancsolt, a járda mellett kellett várakozniuk, úgy, hogy a gyalogos közlekedést ne zavarják. Forgalmas vagy szűk téren nem volt szabad várakozniuk, hanem a közelben kellett alkalmas helyet keresniök és ezt az utassal előre tudatni. Nem hagyhatták a kocsit felügyelet nélkül, nem adhatták át másnak. A gyalogosokat kiáltással kellett figyelmeztetni arra, hogy kocsi közeledik, térjenek ki. Éjszakára - a közlámpák meggyújtásától számították az éjszakát - a kocsikat kivilágították. A bérkocsi viteldíját a város belterületén a tanács határozta meg, külső területre történő fuvar esetén szabad alku tárgya volt. Az alkudozás nem volt minden esetben zökkenőmentes, így a város a külterületnek számító szőlőkhöz; Görömböly, Tapolca, Csaba, Diósgyőr, Besenyő és Bábony határába, külön maximálta az árakat, szüret idejére az egész napos várakozásra külön csökkentett árat állapítottak meg. Az árszabás nyomtatvány tömb formájában minden bérkocsisnál megtalálható volt, a kitépett lap egyben panaszlap is volt, amelyen az utas észrevételeit közölhette a várossal. Érdekesség, hogy ennek a panaszlapnak az előállítási árát az utasnak ki kellett fizetnie. A századfordulón a bérkocsi iparág még igen jövedelmező volt, az adófizetőkről készült kimutatásban a bérkocsisok a "középmezőnyben" találhatók, az iparszerü vállakózások előzik meg őket.^