Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Bérkocsi, bérautó - taxi

A gazdasági változások, a technika fejlődése, a forgalom növekedése nem kedvezett a bérkocsisoknak, az állandó viteldíj emelések - 1903-ban, 1921-ben, 1923-ban - nem segítettek, az 1897-ben beinduló villamos is erősen csökkentette jövedelmüket, végül az automobil megjelenésével elhalt ez az iparág. 1897-ben arról olvashatunk, hogy a pályaudvarokra az eddigi, napi 20-25 fiáker helyett már csak a kötelezően kirendelt 4-5 kocsi jár ki. Jellemző anyagi helyzetükre, hogy a taxi üzemeltetésére engedélyt kapott iparosok között egyetlen bérkocsis volt. Az állomáshelyeken a gépjárművek mellett még néhány évig álltak lovaskocsik, helyüket végül is törvényszerűen az automobilok vették át. Az első taxi tulajdonos Miskolci Sipos Géza vállalkozó volt, aki 1925-ben egyszerre 5 gépkocsival kívánta megkezdeni a magánfuvarozást. Sipos Géza felismerte a bérautók üzembehelyezésében rejlő lehetőségeket és 1925. június 30-án figyelemreméltó kérést nyújtott be a városi tanácshoz. Két milliárd korona tőke befektetésével bérelhető személy és teherszállító taxikat, autóbuszokat és teherautókat helyez üzembe "a város egész területén való közlekedésre, valamint a város környékén lévő termelő- és kirándulóhelyekre." A befektetés nyereségének biztosítására azt kérte, hogy a város meghatározott ideig cégének monopóliumot biztosítson, azaz más ne kaphasson engedélyt bérautó üzemeltetésre. A kedvezmény ellenében vállalta, hogy minden esetben annyi autót üzemeltet, amennyit a hatóság előír. A városi tanács az ajánlatot nem fogadta el, így Sipos Géza mellett még ugyanabban a hónapban személy taxira kapott engedélyt Nagy Géza és a Fürpasz-testvérek cég. A taxik üzembehelyezése azonban nem bizonyult könnyen teljesülő kívánságnak. A bérkocsi iparról 1911-ben alkotott szabályrendelet volt érvényben, amelynek rendelkezéseit természetszerűleg használni lehetett a taxik esetében is, volt azonban két fontos dolog, amiről a városnak azonnal külön intézkednie kellett; az állomáshelyek kijelölése és a viteldíj. A helykijelölés szakértői értekezletét 1925. július 21-én tartották meg a Korona szálló előtt, a szemlére hivatalosak voltak az eddig ott állomásozó lóvontatású bérkocsisok is.^ Az állomáshelyekre Sipos Géza tett