Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

A közlekedés szabályai

rendellenes zajt ütni, valamint csoportosulással a közlekedést akadályozni tilos volt. Ugyancsak tilalmas volt a nyilvános jár­műveken másokat szóval vagy cselekvéssel és egyéb külső látható jellel megsérteni, esetleg gyalaziïi. A könnyebb érthetőség kedvé­ért a szabályrendelet további magyarázattal is szolgál, amikor megtiltja nyilvános helyeken a közszemérmet sértő szavak és kife­jezések használatát és a közszemérmet sértő magatartást. Az ira­tokból ezekre a magatartásformákra részletesebb magyarázatot nem kapunk, annál inkább a "rendellenes zaj" kifejezés megszületésé­re. A szabályrendelet közgyűlési tárgyalása közben a rendőrkapi­tány javaslatára került ez a megfogalmazás a rendelkezések közé, aki így indokolta javaslatát: "Olyan nagyobb forgalmú városban, mint Miskolc, számtalan olyan szükséges és a mindennapi üzleti élettel járó foglalkozás, tevékenység van, mely nagyobb zajjal jár, tehát már a közcsendet zavarja de éppen a mindennapi élet szempontjából kihágásnak minCsíteni nem lehet. Már pedig, ha a közcsendzavarást kifejezetten körül nem írjuk, akkor a szükséges tevékenységgel járó zaj is büntetendő lenne. Ezért szükségesnek tartom a csendzavarást részletesen körül írni, amit teljes mér­tékben kifejeznek a "kiabál-lármáz vagy másként rendellenes zajt üt" szavak. Különösen a "rendellenes" szó nélkülözhetetlen, mert a csendzavarásra irányuló tevékenységet ez fejezi ki és a köz­csend megzavarásánál a szükségtelen, rendellenes zaj okozás bün­18 tetendö." A fentiekből világosan kitűnik, hogy a város "zaj­szintje" kívánni valókat hagyott még. A közcsend és közszemérem elleni kihágások mellett kihágás­nak tekintették a forgalom akadályozását, a sebes és vigyázat­lan hajtást, a fogatok felügyelet nélkül hagyását, a. mozgó vil­lamosra történő fel és leszállást, a villamos kocsik előtt 20 mé­teren belüli áthajtást, a gépkocsik vigyázatlan- vezetését és a 19 baleset utáni cserbenhagyást. A közlekedési vétségek kihágásnak minősítése már akkor is "zsebbevágó" kérdés volt, a kihágás büntetése 100 korona vagy 5 napi elzárás. A közlekedés rendje ellen vétők mégis szép szám­mal akadtak, erről panaszkodott a megye főispánja 1922-ben a polgármesternek. A szaporodó kihágásokért a szabályok ismereté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom