Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

A közlekedés szabályai

nek hiányát okolta, kérte a polgármestert, hogy tegyen valamit 20 a rendelkezések közhírré tétele érdekében. A polgármester nem reménykedhetett a rend helyreállításának ilyetén módjában, mert az intézkedése abból állt, hogy másolatban megküldte a főispánnak mind a város, mind a megye közlekedési szabályrendeletét. A kihágások szaporodása .különösen pedig a sebesség korlátozás ellen vétők miatt 1926-ban a rendőrkapitány az alábbi hirdetményt tette közzé a városban: "Hirdetmény. Dacára az ismételt közhírré tételnek és az utóbbi időben nagy számban alkalmazott szigorú pénzbüntetéseknek, nem szűnik meg azon már tarthatatlanná vallott helyzet, hogy a Miskolc város területén közlekedő gépjárművek vezetői a tiltott sebes hajtás által a gyalog közlekedők testi épségét nagy mértékben veszélyeztetik; utoljára hívom fel azúttal a gépjárművek tulajdonosait és vezetőit a menetsebességre vonatkozó rendeletben előírt tilalmak szigorú betartáséra. Az 57.000-1910 belügyminiszteri rendelet 43. §-a következőképpen rendelkezik: A menetsebesség minden körülmények között olyan legyen, hogy a vezetőnek hatalmában álljon gépjárművét a személy és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül vezetni. A városok és községek belterületén - ha teljesen szabad az út - a személyszállításra szolgáló és 3000 kg-nál nem nehezebb gépjárművek legfeljebb 25 km óránkínti menetsebességgel vezethetők, a 3000 kg-nál nehezebb gépjárművek pedig 20 km óránkinti sebességnél nagyobb sebességgel nem haladhatnak. A társaskocsi - iparban használt gépjárművekre, továbbá postakocsi- kapcsolással közlekedő teherszállító gépjárművekre a forgalmi engedély kiszolgáltatása alkalmával állapítatik meg a legnagyobb menetsebesség. 44. §-a. A menetsebességet a szükséghez képest a lépésben haladó lófogatú kocsi sebességéig kell mérsékelni: a. / a keskeny vagy nagy forgalmú utcákban; b. / olyan utcákban, ahol a kocsi út gyalog közlekedésre is szolgál ;