Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)
A közlekedés szabályai
kerülhetők legyenek. Azonban a teher szállító járművek csak lépésben közlekedhetnek s miután az utcák különben is meg vannak világítva, a teher járművek világítása nem okvetlenül szükséges. Különben az eddigi gyakorlat szerint is ez a kötelezettség a teherhordó járművekre nem alkalmaztatott s így ennek a szabályrendeletben való beiktatása indokolt." Az eljárás ismerős, ami nem tetszik a fuvarozóknak, azt nem hajtjuk végre, majd viszavonjuk, mint végre nem hajthatót. Ez esetben is győzött a gazdasági érdek és a politika a szakemberek jól megalapozott véleményével szemben . Az 1914-es szabályrendelet új vonása a gyalogos közlekedésre és a gyalogjárdákra vonatkozó rendelkezés. A gyalogos közlekedésre szolgáló helyeken, sétányokon járművel és állattal tilos volt közlekedni, ugyancsak tilos nagy puttonyt, szennyes ruhát vagy ószeres holmit vinni. Ez utóbbinál is érdekesebb, hogy a Széchenyi utcai járdán gyermekkocsival nem lehetett sétálni, csak átmenetileg tartózkodni. Indoklás hiányában a "miért" meghatározását a csapongó fantáziára kell bíznunk. Mindenképp megjegyzésre érdemes, hogy a főutcák gyalogos forgalma - nyilván a vásárlók miatt - több paragrafusban is előnyt élvezett. A járdákra kinyúló cégtáblákat és egyéb karokat 30 napon belül le kellett szerelni. A gyalogjárókon csoportokba gyülekezni - ugyancsak a közlekedés akadályozása miatt - tilos volt. Az építkezések miatt a gyalogos forgalmat az úttestre terelni csak hatósági engedéllyel lehetett, ilyenkor is jól látható jelzések és lámpák alkalmazásával. Ennek a paragrafusnak az alapján jelentek meg a "Vigyázz! A tetőn dolgoznak" táblák is. A gyalogjárókra vonatkozó szabályok már rendezettebb utcaképet villantanak fel, mint a korábbi években. A járdákat a háztulajdonosok tisztították, télen söpörték a havat és a járdát felszórták a jegesedés megelőzésére. Végezetül az utcaképhez tartozik, hogy megjelentek a gyalogjárókon a cukrászdái asztalok és székek. Az 1914. évi közlekedési rendszabályokhoz szorosan kapcsolódik az 1913-ban életbe léptetett közcsend és közszemérem elleni kihágásokra vonatkozó szabályrendelet. 17 A rendelet lényege, hogy az utcán és köztereken kiabálni, lármázni, énekelni vagy más
