Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)
A közlekedés szabályai
ekkor is tagja a városi képviselőtestületnek. A nagykereskedők és szállítók megtalálták azt a lehetőséget, ahol támadható volt a város, tudniillik, hogy a mellékutak, melyeken a forgalmat le kellene bonyolítani, kiépítetlenek. Száraz időben a por és a gödrök, nedves időben pedig a feneketlen sár megbénította a közlekedést, és mérhetetlenül drágította a szállítást. A szállítmányozókhoz csatlakoztak a kereskedők is. Az indíték ez esetben is a pénzügyi veszteség volt, bár más meggondolásból, mint a szállítóknál. A kereskedők azt nehezményezték, hogy a rendőrség a falusi szekereket is kiparancsolja a főutcáról, így a vidéki vásárlók száma megfogyatkozik, hiszen a mellékutcákba nem mennek vásárolni, hanem ehelyett más városokban költik el a pénzüket. A szállítók és kereskedők ellenállása olyan méreteket öltött, hogy a város elöljárósága nem számíthatott sem a megye, sem a minisztérium támogatására. Ilyen körülmények között a hatóság viszszavonulni kényszerült, 1924-ben felfüggesztették a 14. §. végrehajtását arra az időre, amíg a mellékutak kiépülnek és a közlekedés elterelésének nem lesz többé akadálya a járhatatlan úthálózat. A szabályzat felfüggesztése meghatározatlan időre szólt, majd végleg feledésbe merült. A teherforgalom elterelése csak 70 év után, 1984-ben valósult meg. Szó esett már a város 1914-ben alkotott közlekedési szabályrendeletéről, amely a tárgyalt 14. §. mellett még további 31 §ban foglalta össze a technikájában és módszereiben 1887 óta sokat fejlődött városi közlekedési rendet.* 5 A szabályzat utasításai között ismerős rendelkezéseket is találunk; ilyen a lovaglás sebességének mérséklése "ügetésre", a város belterületén ; a szekerek lépésben történő hajtásának előírása, annyi változtatással, hogy a megszorítás a rúgó nélküli szekerekre vonatkozik. Megmaradt a balra hajtás kötelezettsége; a hídon történő előzés tilalma; a megkülönböztetett járművek, a tűzoltó és mentő kocsik elsőbbsége. Az állatcsoportok terelésére vonatkozó szabályok is csak annyiban módosultak, hogy állatokat csak a kijelölt mellékutakon lehetett hajtani. Változatlan maradt az úttesten várakozás tilalma, bár a technika ez esetben hozott némi újdonságot, ti.
