Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

A közlekedés szabályai

terhelt járműnek. A nagyobb gondot természetesen az egyenlő minőségű járművek okozzák, ezek esetében a megkülönböztető elv a forgalmi helyzet, így a lejtőről lefelé igyekvő tér ki a felkapaszkodónak. Végül a legszélsőségesebb szituáció az egyenlő minőségű járművek találkozása sík terepen, a megoldás pedig: "egymásnak fél nyom szélességre kitérni tartoznak." A balra hajtásból következő kitérések mellett már megjelennek az előzés egyéb szabályai is, bár az előzés szó még nem szerepel a szabályrendeletben, a közlekedésnek ez a mozzanata is "kitérés". Korábban is szerepelt már a hidakon történő előzés tilalma, melyet elsősorban a fából épült hidak állapota indokolt. A legfontosabb közúti műtárgyakról, a hidakról egy jellemző adat; 1862ben országos felmérést készíttetett a kormány - természetesen hadászati megokolásokből -, Borsod megye jelentése, sajnos csak töredékesen maradt fenn. Ennek elemzéséből kitűnik, hogy a hidak 80-90 X-án teljescéggel lehetetlen a közlekedés, az állapotuk újjáépítést tesz szükségessé. A helyzet érthető, ha meggondoljuk, hogy az utak és hidak minősége utoljára a szabadságharc nemzeti hadseregének volt fontos, a 11 évre passzív ellenállásba dermedt ország ugyancsak keveset törődött útjaival és hídjaival. Az előzés szabályaihoz tartozik, hogy már ismerték a megkülönböztetett járművek fogalmát, melyeknek elsőbbséget kellett adni. A katonaság és a posta szállító járművei mellett a felsorolásban megjelennek az "udvari" járművek, minden különösebb indoklás vagy részletes magyarázat nélkül, ezenkívül a tűzoltó és mentő járművek is. A "kitérések" meghatározása mellett már nagy szerepet kap a sebesség korlátozás is. A tilalmak persze csak felerészben szolgálták a közlekedés biztonságát, felerészben az utak állagának megőrzése volt az indíték. Az alaputasítás a város területén a sebességet a lépésben hajtásra maximalizálja, az "ügetést" és a "sebes hajtást" tilalmazza. E mellett feltételezhetően a külterületi utakra vonatkoztatva, a hidakon tiltották a sebes hajtást és az állatcsoportokkal való találkozásnál a lépésbeni hajtásról intézkedtek. Feltétlenül említést érdemel a megállásra és várakozásra vo-