Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)
A közlekedés szabályai
ség is. 1881-ben a városi szabályok közé iktatták az 1863-as központi rendelkezés legfontosabb paragrafusait, így az utak és hidak rongálásának tilalmát, az útburkolatot veszélyeztető szállítmányok, köteg fahasábok, tuskók és a mezőgazdasági gépek, pl. az eke keréken történő szállításának elrendelését. A közlekedésrendészet történetének következő állomása az 1890. év, a közlekedés rendjének központi, törvényi szabályozása. Az 1890. évi I. tc. lehetőséget adott a városoknak, hogy a törvénynyel összhangban szabályrendeletet készítsenek a városi és a városon átvonuló utak közlekedéséről. Miskolc város élt ezzel a lehetőséggel s 1894-ben egy igen "kalandos" sorsú rendeletet alkotott. Jogos a feltételezés, hogy a nem szokványos történet a törvény félremagyarázásán alapult. A szabályrendelet első változata 1894-ben készült el és 19 §ból állt. 7 Rendelkezései - mint korábban már láttuk - két csoportra oszthatók, egyrészt az utak és a műtárgyak védelmét, másrészt a közlekedés biztonságát szolgálták. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a korábbi szabályrendeletek első részében az út és a műtárgy védelem szabályai kaptak helyet, 1894-ben már a közlekedés rendje mögé szorulnak ezek a paragrafusok. Bár a szabályzatot ebben a formában a felügyeletet ellátó belügyminisztérium nem hagyta jóvá, a közlekedés rendjének részleteiről itt kapunk kielégítő tájékoztatást . A legfontosabb a baloldali közlekedés, a jobbra történő előzéssel együtt. Az előzésre vonatkozó paragrafusban a mai közlekedőt megzavarja a mindannyiszor szereplő, a szembe jövő járműveknek történő kitérésre vonatkozó utasítás. A megkülönböztetést az útpályák szélessége indokolta, továbbá az a tény, hogy a rossz minőségű utak bogárhátúra koptak, amelyeken a közlekedés bázisa középen volt, ott hajtva pedig mindenképpen ki kellett térni a szembejövő járműnek. A szabályrendelet természetesen részletezi az elsőbbséget is, ha nem is a mai megszokott formában. A forgalmi helyzet helyett a jármű milyensége dominál; az üres jármű elsőbbséget ad minden terhelt járműnek, akár személyszállító, akár teherszállító, s a gondolatsor továbbviteleként a személyszállító elsőbbséget ad a
