Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

A közlekedés szabályai

szabad. 15t). §. Házakból ki vagy behajtás és az utcákra kanyarodás alkalmával és mindenütt, a hol a közlekedési tér bármi ok miatt szűk, továbbá a templomok közelében isteni tisztelet alatt hajtani vagy lovagolni csak lépésben szabad. 159. §. Lovaglók és kocsisok kötelesek az utjokban álló gyaloglókat hangos kiáltás által figyelmeztetni. 16Q. §. A vonuló cs.kir. katonaságnak és m.kir. honvédségnek, m.kir. postakocsiknak tartoznak a kocsik és szekerek kitérni. 161. §. Be nem fogott lovak mindig kantárszárnál röviden tartva vezetendók. 162. §. A kiindulás és hajtás balról történik, - az üres szekerek a megrakottaknak kitérni kötelesek. 163'. §. Az elére hajtás jobbról történik és csak akkor engedtetik meg, ha az előtte lévő kocsi lépve halad, ha kocsi szemközt közel nem jön, ha elég széles az út, és ha elegendő tér van arra. hogy balról ismét be lehet hajtani a kocsi sorba. 164. §. Tilos az ostorrali csattogtatás. 165. §. Be vagy be nem fogott lovakat vagy marhát nyilvános helyen felügyelet nélkül hagyni nem szabad; megállás esetén az istrángok levetendők. Fogatok után csak szopós csikó engedtetik szabadon . 166. §. Kocsival járdára hajtani, avagy azon megállni tilos; nem szabad továbbá a járdán sem targoncával, sem kézi kocsival járni, valamint lovagolni sem. - Ezen szabálynak a cselédek és tanoncok általi szigorú megtartása a gazdák felelő figyelmébe ajánltatik. 167. §. Ezen szabályok áthágói 1-30 ftig terjedhető pénzbirsággal, vagy pedig 1-5 napig terjedhető letartóztatással büntettetnek . 168. §. Ha az elmarasztaló végzés fellebbeztetik, tartozik az elmarasztalt a birság összeget teljesen biztositani, vagy pedig kifogástalan kezest állitani."^ 1881-ben került ismét napirendre a közlekedés szabályozása Miskolc városban. A "Kocsizási és lovaglási szabály" szószerint megegyezik az idézett 1873-as rendelkezéssel, van azonban különb-