Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Utak, hidak, járdák

közlekedési kényelemben nyertek; hanem a közbiztonság érdekeinek is egy rég táplált óhajtásnak megfelelően, különösen tűzvész esetén kiváló előny szereztetett. De ezen jelentékenyebb míveleteken kivül a város több utcáin itt elő nem sorolható apróbb igazítások is vétettek foganatba."'' A biztató kezdet után nagy megtorpanást jelentett az 1878-as árvíz okozta kár és a helyreállítás anyagi fedezetének biztosítása. A veszteség-listán szerepel 14 nagyobb és 10 kisebb híd, használható állapotba mindössze két híd maradt. Az utak állapotában bekövetkezett romlást statisztikai adatok hiányában is fel lehet mérni a későbbi évek építkezéseiből. A nagyarányú útépítések Miskolc városban az 1800-as évek végén kezdődtek. Ebben nem volt egyedülálló Miskolc, a magyarországi városok fejlődésének, városiasodásának kora ez. A közlekedés és az úthálózat rendszerének megteremtése is erre az időszakra esik. 1890-ben került első ízben sor a közutakról hozott törvény megalkotására. Az 1890. évi I. tc. a közutakról és vámokról rendelkezett. A törvény legfontosabb intézkedése az utak osztályozása és 4 ennek megfelelően az építtetők és fenntartók meghatározása volt: "l.§. A közutak osztályozása. A jelen törvényben tárgyalt közutak következőleg osztályoztatnak: 1. államutak, melyek országos fontossággal bírnak és az állam költségén építtetnek, kezeltetnek és tartatnak fenn; 2. törvényhatósági utak, melyek a törvényhatóság által" építtetnek és annak költségén kezeltetnek és tartatnak fenn; 3. vasúti állomásokhoz vezető utak, melyek a vasúti állomásokat a legközelebbi állami, törvényhatósági vagy községi utakkal vagy községekkel összekötik és amelyek létesítésének, kezelésének és fenntartásának költségei a törvényhatóság, az érdekeit község vagy községek, az érdekelt kereskedelmi és iparvállalatok, végül az illető vasút által aránylagosan viselendők és rendszerint a törvényhatóságok által kezelendók; 4. a községi közlekedési (vicinális) utak, melyek több község közlekedésének közvetítésére szükségesek és amelyeknek létesítése, kezelése és fenntartása az e célra csoportosított érdekelt községeket illeti;