Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez (Miskolc, 1988)

Utak, hidak, járdák

felett! határoztassék meg minden egy egy Ország Gyűlésén az is; hogy a' következő három évek alatt; a' -ki jelelendő utakból, az illető Törvényhatóságok által, hol? mi? és mennyi készíttessék meg a' mennyiben pedig! ugyan az Ország Gyűlése azt Ítélné, hogy egy vagy más Törvényhatóságok a' kebelén keresztül menő országos olly utaknak meg készítésére, akár azon utaknak aránylagi sokasága, akár az út csináláshoz meg kívántató anyagok fogyatkozása - akár lakossaiknak számuk és erejük csekélysége miatt - elegendő erővel és lehetséggel nem bírna - rendelkezzék az Ország Gyűlése arról is; hogy az olly Törvényhatóságok, akár a' só felemelt árából - akár a' Nemzeti Ajánlat útján össze szerkesztetendő pénzekből illendően segíttessenek fel - vagy pedig az olly Törvényhatóságok kebelén keresztül vivő útnak meg csináltatása - eleve meg szabandó igazságos feltételek alatt, és mérséklett haszon engedés mellett, valamely 2 Részvényes Társaságnak feladása lehessen." Miskolc város közút hálózata is a kereskedelem függvényében fejlődött, annak igényeit igyekezett kielégíteni. Az utak történetének tárgyalásánál meg kell különböztetnünk a távolsági és a város belső forgalmát biztosító úthálózatot. A távolsági utak kialakulásának vázlatos történetét olvashatjuk Zsadányi Guidó Miskolc és környéke közlekedésének fejlődése című munkájában. Innen tudhatjuk meg, hogy a középkor végén Miskolcnak összeköttetése volt Vámoson át Szikszóval és Kassával; Putnokkal; Dédesen át Egerrel és Sajószentpéterrel; Szihalommal; Dorogmával és ugyanez úton Únodon át Tokajjal és Szerenccsel. A XIX. század végére a közvetlen szerencsi vonalakhoz csatlakozott a Mezökövesdharsányi vonal is. A távolsági utak történetét a továbbiakban az útvonal korrekciók, leágazó mellékvonalak és a burkolatok kiépítése jellemzi. A felszabadulás előtt kialakult főforgalmi úthálózatot elemezve megállapíthatjuk, hogy a városon áthaladt egy észak-déli és egy kelet-nyugati főútvonal, ezek egymást közel derékszögben metszették. Erre a két főútvonalra csatlakoztak átlósan az összekötő útvonalak. Ennek az úthálózat rendszernek máig legnagyobb problémája, hogy az összekötő útvonalak keskenyek, ezek szélesítését a beépítettség nem teszi lehetővé. Hiányoznak a belvárost elkerülő