Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

eseményekről iratok nem készülhettek, a tényszerűség, a történé­sek időrendi sorrendje is csak az egybeeső, összecsengő visszaem­lékezésekre épül. Az tény, hogy a súlyos betegeket elszállították, az elmegyógyintézet kezeltjeit viszont elengedték, hiszen a bevo­nuló szovjet és román csapatok 1944 decembere és 1945 júniusa között katonai kórházként használták az épületeket. Részben az itt elhunyt, részben a kórházzá alakított közeli középületekben, illet­ve a Miskolc környékén elhunyt katonáknak alakítottak ki temetőt a Kálvária domb lejtőjén, a Csaba út mentén. Az Erzsébet kórház 1945 nyarán, s részben már a háborús ro­mokat eltakarítva 400 ággyal ismét elkezdhette „rendeltetésszerű" működését. A diósgyőr-vasgyári kórházzal mint közkórházzal kapcsolatos adataink, ismereteink nem ennyire folyamatosak. Az alapítás cen­tenáriumára nem jelent meg az a kötet, amelynek anyagán egy kórházi szerkesztőség dolgozott. Ez esedékes lett volna 2006-ban is, de a kiadvány még most sem látott napvilágot. 290 A vasgyári intézmény 1901-1976 közötti háromnegyed évszázadát a gyártör­téneti levéltár anyagára, másrészt visszaemlékezésekre alapozva Gyárfás Ágnes foglalta össze. 291 Mivel nem Diósgyőrnek vagy Új­diósgyőrnek, hanem a Vasgyárnak volt kórháza, arról a munkás­lakótelep, a kolónia kapcsán - elsősorban építészettörténeti meg­közelítésben - Olajos Csaba írt összefoglaló mtinkát. 292 A Vasgyári Kórház fenntartója a munkások betegsegélyezését, baleseti sérültek ellátását, a rokkantbiztosítást megszervező és fi­290 Ennek valószínűsíthető oka a Semmelweis Kórház és a diósgyőri kórház 2007­ben tervezett, teljes osztályok összevonását feltételező szerkezeti átalakítása. A diósgyőri kórház szülészeti és sebészeti osztálya a tervek és a sajtóhírek szerint a Semmelweis Kórház megfelelő osztályaiba „épül be", úgy, hogy mindkét kórházra jelentős számú ágyszámleépítés vár. Ennek megtörténte és követ­kezményei azonban már átvezetnek a Miskolc monográfia további korszakkö­tetébe. 29 1 GYÁRFÁS Á. 1976. 163. p. Ekkor az intézmény hivatalos neve „Miskolc Me­gyei Városi Tanács Vasgyári Kórház"-a volt. 292 OLAJOS Cs. 1998.186. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom